Történelmi emlékhely lett a szerencsi Rákóczi-vár és a református templom

Az ünnepélyes avatáson Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke mondott beszédet. Kiemelte: az új besorolás történelmi távlatú fejezetet nyit a Tokaj-Hegyalja kapujában álló reneszánsz erődítmény és a több évszázados szakrális épület életében, amelyek a jövőben a magyar állam részéről kiemelt műemléki figyelmet és jogi védelmet élveznek.

A volt államfő hangsúlyozta, hogy a történelmi emlékhellyé nyilvánítás nem csupán egy adminisztratív aktus, hanem a nemzeti identitás megőrzését szolgáló mérföldkő, amely a történészek, régészek és műemlékvédelmi szakemberek számára egy „örökre megmaradó kihívást” és hosszú távú kutatási feladatot jelent. Ennek szellemében a ceremóniát egy átfogó történelmi konferencia kísérte, amely az 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc fejedelem életművét és politikai örökségét dolgozta fel.

A Rákóczi-birtok és az 1605-ös országgyűlés

A szerencsi Rákóczi-vár a 16. század második felében, a török hódoltság és a Királyi Magyarország végvárrendszerének kiépülése idején jött létre. Az eredetileg bencés apátságként funkcionáló épületegyüttest először Némethi Ferenc tokaji várkapitány alakíttatta át erődítménnyé, majd a birtok 1580-ban került a felemelkedő Rákóczi-család, elsősorban Rákóczi Zsigmond (későbbi erdélyi fejedelem) tulajdonába.

A família rezidenciájaként az épület a 16. és 17. század fordulóján folyamatosan megerősödött, és fokozatosan elnyerte ma is látható, késő reneszánsz kastélyjellegét, miközben a település a korszak egyik legfontosabb politikai, gazdasági és logisztikai központjává fejlődött Északkelet-Magyarországon.

Az új történelmi emlékhely másik pillérét jelentő szerencsi református templom a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb közjogi eseményének helyszíne volt. A falai között tartott 1605. áprilisi országgyűlésen választották Magyarország és Erdély fejedelmévé Bocskai Istvánt, aki a Habsburg-ellenes felkelés vezetőjeként az ezt követő bécsi békében sikeresen kényszerítette ki a magyar rendi alkotmány és a vallásszabadság elismerését.

A templom emellett a Rákóczi-család kiemelt temetkezési helyeként is funkcionált: itt nyugszik az 1608-ban elhunyt Rákóczi Zsigmond fejedelem, akinek reneszánsz vörösmárvány síremléke a hazai kőszobrászat egyik legfontosabb kora újkori alkotása. A vár és a templom együttes történelmi emlékhellyé nyilvánítása ezt a kivételes, a magyar függetlenségi törekvéseket szimbolizáló építészeti és politikai örökséget emeli a hivatalos nemzeti emlékezetpolitika fókuszába.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Eltávolították a vorkutai GULAG-áldozatok ukrán emlékművét
• A Dialógus békecsoport történetét bemutató kiállítás nyílik Budapesten
• Állambiztonsági forrásokból kutatják az erdélyi magyar értelmiséget
• Diplomáciai vitát robbantott ki a szovjet katonai sírok áthelyezése Litvániában
• Archív videófelvétel dokumentálja a berlini fal utolsó hónapjait
• Elhalasztották a częstochowai egykori kommunista börtönépület eladását
• Továbbra sem lesz múzeum Tito hajója
• Hallgatás övezi a kínai kulturális forradalom hatvanadik évfordulóját
• Átnevezték és felszámolják a moszkvai Gulag Múzeumot