Történelmi emlékhellyé nyilvánították Vörösmarty Mihály szülőházát

Mint írják, a műemléki épület jelentős kulturális helyszín, az ország legnagyobb Vörösmarty-emlékhelye, kiemelkedő fontosságú a nemzeti identitás kialakításában, a magyarságtudat megerősítésében.

A közleményben Móczár Gábort, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatóját idézik, aki a döntésről elmondta: kiemelten fontosnak tartja, hogy történelmünk jeles helyszínei minél kitüntetettebb figyelmet kapjanak, és beépüljenek a köztudatba nemcsak mint helyszínek, de mint magyarságunk és nemzeti identitásunk fontos építőkövei is.

„A Nemzeti Örökség Intézete kiemelt figyelmet fordít a nemzeti és történelmi emlékhelyek népszerűsítésére és megismertetésére, ezért számos fórumot biztosít a különböző helyszíneknek a tudásmegosztásra és a fenntartók tapasztalatainak átadására. Vörösmarty Mihály olyan megkerülhetetlen alakja irodalomtörténetünknek, amely méltán teszi szülőházát kiemelt történelmi jelentőségű helyszínné” – fogalmazott Móczár Gábor.

A tájékoztatás szerint a Vörösmarty Emlékházba látogatók családos és csoportos programokon, tárlatvezetések vagy múzeumpedagógiai foglalkozások segítségével ismerkedhetnek meg a reformkor meghatározó alakja, Vörösmarty Mihály életével és munkásságával. A mostani döntés értelmében 62 történelmi emlékhely van Magyarországon, köztük Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szülőháza – olvasható az összegzésben.

A Fejér vármegyei Kápolnásnyéken, a Vörösmarty utca 31. szám alatt lévő kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékház egykor a Nádasdy család grófi ágának gazdatiszti háza volt.

Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő, író, műfordító, ügyvéd, politikus, a Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia korai elnevezése) rendes tagja, valamint az irodalmi élet felemelésével foglalkozó, több mint egy évszázadon át működő Kisfaludy Társaság alapító tagja volt.

A filozófiai tanfolyamot és jogot végzett, mindeközben a Perczel-család nevelőjeként dolgozó Vörösmarty 1825-ben tett szert országos hírnévre a Zalán futása című eposzával.

Ezt követően költőként, íróként, szerkesztőként tevékenykedett, ekkortájt – 1836-ban – született meg tollából a Szózat is. Nem maradt ki az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcból sem, Kossuth támogatója volt, még képviselői tisztséget is vállalt.

Vörösmarty Mihály a szabadságharc leverése után bujdosni kényszerült, 1850 során kegyelmet kapott. A hányattatások következtében egészsége megromlott, 55 éves korában halt meg, sírja a Fiumei úti sírkertben található.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

fasizmus

• Ötven év után ismét kiadták a betiltott Franco-regényt
• Eredménytelenül zárult egy spanyol polgárháborús tömegsír feltárása
• Mussolini felemelkedése és bukása: A fasizmus születése
• Goebbels „utolsó éjszakája” – hat gyerek halála
• „Ép testben, ép lélek” – oktatás a fasiszta Olaszországban
• Hősök a Köztársaságban, rabszolgák a Szovjetunióban
• Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini 
• Audrey Hepburn tiniként támogatta a holland antifasiszta ellenállást
• Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini