Titkos pápai palotára bukkantak Rómában
2025. május 20. 13:49 Múlt-kor
Régészek egy olyan ősi római épület romjait tárták fel, ahol a pápák éltek, mielőtt a Vatikán lett hivatalos rezidenciájuk.

A romok mögött a Lateráni Szent János-bazilika
Korábban
Az objektumot a Lateráni Szent János-bazilika előtti téren fedezték fel, amely a 9. századból származik. A palota védelmi falait vulkáni hamuból képződött nagyméretű sziklákból építették, amelyeket a kutatók szerint valószínűleg megsemmisült építményekből vettek át.
Külső és belső harcok
A régészek számos helyreállítási nyomot azonosítottak az ősi építményen, különféle építési technikák jelenlétével. Nyugat felé haladva a szerkezet szabálytalanabb technikával épült, ék alakú támpillérekkel. Az ősi palota mérete azonban eltörpül a Vatikán területéhez képest (kb. 23 000 m²). A védőfal vélhetően belső harcok és külső támadások idején épült Rómában. Az utolsó szakasz, amely a bazilika előtti részhez vezet, tufakövekkel volt borítva, ám ezúttal szögletes támpillérekkel megtámasztva. A védelmi jelleg arra utalhat, hogy az épület zavaros időszakban készült, amikor befolyásos arisztokrata családok harcoltak a pápai trónért.
De nem csak belső támadások érték a várost. 846-ban szicíliai erők is betörtek Rómába, kifosztották a várost és templomokat, köztük a Szent Péter-bazilikát is. Ezeket a támadásokat az Aghlabida Kalifátus hajtotta végre, egy arab dinasztia, amely meghódította Szicíliát, Dél-Olaszországot és Szardíniát.
Avignoni pápaság
A szerkezet vélhetően a Patriarchio nevű monumentális bazilikát védte, amelyet Nagy Konstantin császár rendelt meg a 4. században, nem sokkal azután, hogy a kereszténységet Róma hivatalos vallásává tette. A Patriarchio a középkor során többször bővült és megújult, és egészen 1305-ig – amikor is a Szentszék Avignonba távozott –, a pápa székhelyéül szolgált.
A pápaság 1377-ben visszatért, és a Vatikánt tették meg székhelyül – noha hivatalosan csak 1929-ben mondták ki létezését. A Patriarchio védelme szükségtelenné vált, így a falat lebontották, betemették, majd idővel elfelejtették.
A remény zarándokai
De a város nem felejt, az építkezések általában felszínre hoznak valami kincset. „Róma csaknem 2800 éves történelme gyakran ad muníciót a régészeknek" – mondta Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter. Az első pápai palota romjaira a Szent János-főszékesegyház körüli felújítások során bukkantak rá, a Jubileumi Év előkészületei során. A jubileumokat 1300 óta minden 25. évben tartják. Az idei év mottója: „A remény zarándokai”. Ez idő alatt a katolikus hívők különleges feloldozást kaphatnak, azaz bűneik elengedését, ha bizonyos feltételeknek megfelelnek: jó cselekedeteket hajtanak végre vagy zarándoklatra indulnak.
Forrás: Olasz Kulturális Minisztérium
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Azonosítottak három eltitkolt újasszír uralkodót
- A középkori lovagregények több mint fele elveszett
- Megfejtették egy kétszáz éves vörös-tengeri térkép titkait
- Megtalálhatták a Frigyládát őrző épület maradványait
- Forgalmas parkoló alatt nyugodhatnak Nagy Alfréd király elveszett maradványai
- Újra ásnak Göring farkasvermi házánál a rejtélyes csontvázleletek miatt
- Feltárták Nagy Ottó 10. századi loburgi erődítményét 17:17
- Kikötővárosok demokratikus történelmét vizsgálja egy új kutatás 16:28
- Kirekesztő, rasszista és szexista lett a levéltári anyagokon betanított mesterséges intelligencia 15:36
- Megtalálhatták az első niceai zsinat templomának maradványait 13:48
- Ókori szandálokat találtak egy spanyolországi bányában 12:50
- Modern társadalmi igények formálják a skandináv múzeumok vikingképét 12:15
- Máig nincs nyoma Mussolini titkos dokumentumainak 11:41
- Ókori görög katonai tábort tártak fel Üzbegisztánban 11:02
















