Tényleg Gaudí tervezte a rejtélyes katalán erdei menedékházat
Évtizedes találgatásoknak vetett véget a spanyol hatóságok múlt szerdai bejelentése, miszerint tudományosan is bebizonyosodott: a világhírű katalán modernista építész, Antoni Gaudí tervezte a Barcelonától 125 kilométerre északra, egy eldugott erdőben található Xalet del Catllaràs nevű hegyi épületet. A szakértői vizsgálatok rávilágítottak, hogy a 20. század elején épült, különleges szerkezetű munkásszállás Gaudí pályafutásának egy eddig kevésbé ismert, innovatív korszakát képviseli.
A La Pobla de Lillet település közelében, 1901 és 1908 között emelt háromszintes menedékházat régóta összefüggésbe hozták Gaudí (1852–1926) nevével. Ennek fő oka az volt, hogy a közeli cementgyár tulajdonosa Eusebi Güell, a korszak gazdag iparmágnása és Gaudí legfőbb mecénása volt. A hivatalos megerősítésre azonban egészen mostanáig várni kellett, amíg a hatóságok 2023-ban felkértek egy szakértői csoportot a műszaki és történeti bizonyítékok feltárására.
A jelentést Galdric Santana, neves Gaudí-kutató készítette, aki egyben az építész halálának 100. évfordulójára (2026) tervezett emlékév eseményeit is koordinálja. Santana 3D-s technológiák, régi tervrajzok, korabeli dokumentumok és fényképek aprólékos összevetésével bizonyította az épület eredetét. A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a Xalet del Catllaràs olyan geometriai, strukturális és kompozíciós elemeket tartalmaz, amelyeket abban az időszakban kizárólag Gaudí alkalmazott. Ilyenek a specifikus parabolikus boltívek, a jellegzetes boltozatok, valamint a 45 fokos szögben elhelyezett válaszfalak. Santana kiemelte: ezeket az egyedi térszervezési és statikai megoldásokat Gaudí tanítványai és követői csak 10-15 évvel később kezdték el használni, így a szerzőség vitathatatlan.
A kutatás arra is választ adott, miért nem volt eddig hivatalosan is Gaudí műveként elkönyvelve az épület. Santana feltételezése szerint – bár a terveket egyértelműen a mester készítette – a kivitelezést nem ő felügyelte személyesen. A barcelonai sztárépítésznek ezekben az években olyan nagyszabású projektek kötötték le az idejét, mint a Park Güell vagy a Casa Batlló. Mivel az építés során a helyi kivitelezők eltértek az eredeti tervrajzoktól, Gaudí valószínűleg megtagadta, hogy hivatalosan is a nevére vegye az elkészült épületet. A 20. század elején bevett gyakorlat volt az építészek körében, hogy visszavonták a kézjegyüket, ha a végeredmény kompromisszumos lett.
A Xalet del Catllaràs története szorosan összefonódik a katalán iparosodással. Eusebi Güell a 20. század hajnalán alapította meg az Asland cementgyárat a közeli Castellar de n'Hugban (amely ma múzeumként működik). A cementgyártáshoz hatalmas mennyiségű szénre volt szükség, amelyet a Catllaràs-hegység bányáiból termeltek ki. Güell azért kérte fel Gaudít a menedékház megtervezésére, hogy a zord hegyi körülmények között dolgozó mérnökök és bányászok számára megfelelő, fűthető lakhatást biztosítson.
Ez is érdekelhet
Az épület formája – amely leginkább egy hatalmas, fenyőerdőben megbújó parabolikus sátorra vagy hordóboltozatra emlékeztet – tökéletesen alkalmazkodik a hegyvidéki hóeséshez, miközben magán viseli Gaudí organikus építészeti látásmódjának korai jegyeit. Később az épületet többször is átalakították, eredeti lépcsőjét elvesztette, és állapota sokáig romlott, mielőtt a közelmúltban megkezdődött volna a helyreállítása.
Jelenleg mintegy tucatnyi további, Spanyolországban található épületről gyanítják, hogy Antoni Gaudí tervezhette, ám ezek hitelesítése még várat magára.
