2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Sztrájkból „ellenforradalom” – így írta át a lengyel kommunista párt a gdyniai sortűz narratíváját 

2021. december 17. 10:39 MTI

51 éve, 1970. december 17-én a lengyel tengermelléki Gdyniában a hadsereg tüzet nyitott a sztrájkoló hajógyári munkásokra; ez volt a legtragikusabb fejezete a decemberi munkásfelkelésnek, amelynek leverésekor a kommunista hatalom 45 ember életét oltotta ki, míg 1165 ember megsebesült, és mintegy 3 ezren börtönbe kerültek.

Tragikus pillanatok
Zbigniew Godlewski hajógyári munkás holttestének szállítói, őket kíséri a tüntető tömeg

A lengyel munkások december 14. és 22. között zajló tiltakozásait az váltotta ki, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) Központi Bizottsága december 12-én bejelentette a mindennapi fogyasztási cikkek – mindenekelőtt élelmiszerek, ezen belül a hústermékek – árának átlagosan 23 százalékos emelését.

Az intézkedéssel a kommunista tervgazdaság évek óta húzódó problémáit próbálták orvosolni. Az áremelést a belbiztonsági szolgálat, a rendőrség és a rohamrendőrség mozgósítása előzte meg, a kommunista vezetők ugyanis feltételezték, hogy az intézkedés társadalmi elégedetlenséget válthat ki.

Elsőként december 14-én a gdański Lenin Hajógyár munkásai léptek sztrájkba, az üzem területén tüntető háromezres tömeg az árak csökkentése mellett kádercserét is követelt a pártvezetésben.

A tiltakozók később a pártbizottság székháza elé vonultak, az ott beavatkozó rendőrséggel kialakult összetűzés során a munkások felgyújtották az épületet.

A belvárosban több mint tízezren tüntettek, a rendőrséggel folytatott összetűzések egyre hevesebbé váltak. Éjjel a rendőrök figyelmeztető lövéseket adtak le, több száz embert megvertek, letartóztattak.

A gdański sztrájkkal párhuzamosan a tengerparti Hármasváros – Gdańsk, Gdynia, Sopot – másik településén, Gdyniában is zajlottak tiltakozások, ott azonban december 15-én a városi vezetés tárgyalóasztalhoz ült a munkásokkal.

Az ezt követő éjjel azonban a sztrájkbizottság székhelyén brutális rendőri beavatkozás történt, az ott tartózkodó munkásokat megverték, letartóztatták.

Gdynia után az északkeleti Elblagban, valamint az északnyugati Słupskban és Szczecin kikötővárosban is sztrájkok törtek ki. A hatóságok rendőrségi és katonai csapaterősítést irányítottak.

Varsóban december 15-én összeült a LEMP válságstábja Władysław Gomułka pártfőtitkár vezetésével. A testület, amelynek 10 tagja között ott volt az akkori védelmi miniszter, Wojciech Jaruzelski tábornok, valamint Józef Cyrankiewicz miniszterelnök is, engedélyezte a fegyverhasználatot. Ennek nyomán rálőttek többek között a katonaság által körülvett gdański hajógyárba bejutni próbáló munkásokra.

December 16-ra a sztrájkhullám az egész tengermelléken, sőt elszórtan az ország más részein is elterjedt, munkáslázadássá – Gomułka szerint „ellenforradalommá” – alakult át.

Aznap este a televízióban nyilatkozó Stanisław Kociołek miniszterelnök-helyettes felszólította a hajógyári munkásokat, hogy másnap álljanak munkába.

A gdyniai hajógyár dolgozói december 17-én reggel el is indultak a munkába. A hajógyári megállóban a vonatról leszállva azonban az üzemet körülvevő rendőrkordonba ütköztek.

Miközben a többezres tömeg egyre inkább összetorlódott, a rendőrség tüzet nyitott, a menekülni próbáló embereket letartóztatták, összeverték. A gdyniai sortűznek 18 áldozata lett, többségükben 21 évnél fiatalabb emberek.

Köztük volt a 18 éves Zbigniew Godlewski hajógyári munkás is, az Andrzej Wajda Vasember és Antoni Krauze A fekete csütörtök című filmjéből is ismert jelenet tragikus hőse: miután Godlewski halálos lövéseket kapott, a Gdynia belvárosa felé egy vérfoltos lengyel nemzeti zászlóval vonuló barátai ajtóra fektetve vitték holttestét. Godlewski a róla írott híres énekes ballada révén Janek Wiśniewski néven vonult be a lengyel történelembe.

Aznap este a televízióban Cyrankiewicz beszédet mondott, melyben a pártvonalnak megfelelő módon mutatta be az eseményeket, a „társadalmi rend és fegyelem védelmét” ígérve.

A munkáslázadással párhuzamosan a LEMP vezetésén belül hatalmi harc zajlott, melynek kimenetelét végül Moszkva döntötte el. December 18-án Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár azt üzente Cyrankiewicznek, hogy a munkásokkal kialakult konfliktust politikailag kell megoldani.

A LEMP Politikai Bizottsága egyetértett a döntéssel. A lázongást Gomułka december 19-i leváltása csillapította le, másnap pedig a párt megegyezést támogató vonalát képviselő Edward Gierek vette át a vezetést. Az utolsó sztrájkok december 22-ig tartottak.

A tengermelléki sortüzek felelőseit az 1989-es rendszerváltás után sem ítélték el, kivéve két, feltételes szabadságvesztésre nem jogerősen elítélt, a közvetlen katonai akcióban részt vevő tisztet. Jaruzelski ez ügyben folytatott perét rossz egészségi állapotára való tekintettel 2011-ben, három évvel a halála előtt felfüggesztették.

A gdyniai mészárlást a televíziós beszédével megelőlegező Kociołeket 2014-ben, egy évvel a halála előtt felmentették. A bíróság azzal érvelt, hogy a hosszú idő elmúltával „csökkent az ügy körülményei tisztázásának lehetősége”. Mindkét kommunista vezetőt a lengyel nemzeti sírkertben, a varsói Powązki temetőben hantolták el.

A tengermelléki munkásfelkelés leverésére a kommunista hatalom a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete adatai szerint 27 ezer katonát vonultatott fel, 550 harckocsival, 750 páncélozott járművel, mintegy 100 helikopterrel és repülőgéppel.

Az áldozatok emlékét többek között a gdański hajógyárnál a következő nagy sztrájksorozat által kiküzdött, 1980-ban felálított, 45 méter magas hármas kereszt – az Elesett Hajógyári Munkások Emlékműve – őrzi, mely mára a lengyel kikötőváros egyik jelképévé vált.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Gomułka és Brezsnyev – előbbi az események hatására távozni kényszerült a pártfőtitkári pozícióból (Kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 183-F0417-0001-011 / Kohls, Ulrich / CC-BY-SA 3.0)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár