Gyarmati emberi maradványokat szolgáltat vissza az Oxfordi Egyetem
Fennállásának eddigi legnagyobb emberimaradvány-visszaszolgáltatási programját hajtja végre az oxfordi Pitt Rivers Múzeum, amely az indiai szubkontinensen élő naga nép számára ad vissza ősi leleteket. A novemberre tervezett lépés történelmi mérföldkő a brit közgyűjtemények gyarmati múltjának rendezésében.
- Az Oxfordi Egyetemhez tartozó Pitt Rivers Múzeum bejelentette fennállásának eddigi legnagyobb emberimaradvány-visszaszolgáltatási programját.
- Az intézmény harminckilenc, a huszadik század elején gyűjtött emberi maradványt, többségében koponyákat ad vissza az indiai naga népnek.
- A döntés egy átfogó dekolonizációs folyamat része, amely a brit közgyűjteményekben őrzött gyarmati kori leletek sorsát kívánja rendezni.
Az intézmény és a naga közösség közötti egyeztetések évek óta zajlanak. A múzeum vezetése 2020-ban döntött úgy, hogy kegyeleti okokból eltávolítja az összes emberi maradványt a kiállítótereiből. Ezt követően szoros együttműködés kezdődött az ázsiai partnerekkel, elsősorban a harminckilenc szervezetet tömörítő Naga Megbékélési Fórummal.
A naga küldöttség tavaly júniusi látogatása során a felek megfogalmazták a közös visszaszolgáltatási nyilatkozatot. A közösség idén februárban nyújtotta be hivatalos kérelmét negyven ősi maradvány, többségében emberi koponyák kiadására. Az egyetem tanácsa a szigorú belső protokoll lefolytatása után júliusban hagyta jóvá a kérést, harminckilenc tárgy repatriálását engedélyezve, míg egy tétel esetében a bizonytalan származás miatt elutasította azt.
A most visszaszolgáltatandó emberi maradványok az északkelet-indiai Nágaföldről származnak. A Pitt Rivers Múzeum rendelkezik a világ legnagyobb naga gyűjteményével, amelynek alapjait a huszadik század első évtizedeiben fektették le.
A feljegyzések szerint az első maradványokat több mint egy évszázada John Henry Hutton gyarmati tisztviselő és antropológus adományozta az intézménynek. A kollekció gerincét képező darabokat ő, valamint kollégája, James Philip Mills szállította Oxfordba az 1910 és 1940 közötti időszakban. A korszak brit tisztviselői a tudományos gyűjtőmunka nevében gyakran a helyi közösségek beleegyezése nélkül, a gyarmati erőfölényt kihasználva sajátították ki ezeket a szakrális jelentőséggel bíró emberi maradványokat.
Ez is érdekelhet
A novemberre ütemezett átadás egy jóval szélesebb körű, a nyugati múzeumi világot érintő dekolonizációs folyamatba illeszkedik. Laura Van Broekhoven, a múzeum igazgatója a döntést a naga nép történelmi gyógyulási folyamata kulcsfontosságú részének nevezte.
A lépés aktualitását mutatja, hogy a brit sajtó, köztük a The Guardian idén kiterjedt tényfeltáró riportban mutatta be a brit egyetemeken őrzött emberi maradványok jelentős mennyiségét. A nyomás hatására egyre több intézmény ismeri fel, hogy az egykor antropológiai érdekességként kezelt gyarmati gyűjtések hazajuttatása elengedhetetlen a múltbeli sérelmek rendezéséhez.
