Svájc feloldja a Mengele-akták titkosítását

Az iratokat, amelyek a svájci hatóságok és a Mengele család esetleges svájci kapcsolatát dokumentálják, eredetileg nemzetbiztonsági és személyiségvédelmi okokra hivatkozva egészen 2071-ig titkosították. A fordulatot az hozta el, hogy Gérard Wettstein svájci történész 2025-ben bíróságon támadta meg a Svájci Szövetségi Levéltár titkosítási határozatát, a perköltségekre pedig napok alatt több mint 18 ezer svájci frankot gyűjtött össze közösségi finanszírozásból. A svájci hírszerzés a napokban közleményben jelezte: biztosítja a hozzáférést a történész számára, bár a "feltételeket és követelményeket" még nem határozták meg.

Regula Bochsler, szintén svájci történész kutatásai szolgáltatták a per alapját, aki kiderítette: az osztrák hírszerzés 1961 júniusában figyelmeztette svájci kollégáit, hogy az álnéven utazó Mengele svájci területen tartózkodhat. Ugyanebben az időszakban felesége, Irene egy lakást bérelt egy szerény zürichi külvárosban – közel a nemzetközi repülőtérhez –, és állandó tartózkodási engedélyért folyamodott. A zürichi rendőrség 1961-ben megfigyelés alatt tartotta a lakást, és dokumentálták, hogy Frau Mengele egy ismeretlen férfi társaságában autózott, de a személyazonosságát sosem igazolták.

Josef Mengele, az SS orvosaként mintegy 400 ezer ember, többségében zsidók gázkamrába küldéséért volt felelős Auschwitzban, valamint szadista, különösen ikreken végzett orvosi kísérleteiről volt hírhedt ("A halál angyala"). A háború után álnéven, ironikus módon egy genovai svájci konzulátuson kiállított vöröskeresztes úti okmánnyal menekült Dél-Amerikába.

Svájc hivatalos történelmi felelőssége a II. világháború alatt és után rendkívül érzékeny téma. A kilencvenes évek Bergier-bizottsága feltárta az ország ambivalens, semleges szerepét, a menekülő zsidók visszafordítását és a nácikhoz fűződő vitatott pénzügyi és diplomáciai kapcsolatokat. Bár Sacha Zala, a Svájci Történelmi Társaság elnöke szerint az akták titkosításának oka pusztán a külföldi hírszerző szolgálatokkal (például a Moszaddal, amely 1960-ban fogta el Adolf Eichmannt Argentínában) folytatott 1960-as évekbeli kommunikáció eltussolása lehetett, a történészek bíznak benne, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatala segít eloszlatni a Svájc és Mengele körüli évtizedes összeesküvés-elméleteket.

Mengele sosem állt bíróság elé; 1979-ben halt meg Brazíliában, maradványait 1992-ben azonosították DNS-vizsgálattal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás