Semdinli kövei és a határvidék rejtett múltja

A Hakkari tartomány Semdinli járásában feltárt, szokatlanul nagy és kör alakú kőtömbök eredete máig tisztázatlan. A Semdinli kövei régészeti, geológiai és paleontológiai kérdéseket egyaránt felvetnek, miközben helyi megőrzésük példátlan történetté vált.

Semdinli kövei egy útépítés árnyékában

A Semdinli kövei körülbelül három évvel ezelőtt kerültek elő a Hakkari tartományhoz tartozó Semdinli járás Aktütün térségében. Az útbővítési munkálatok során, a török–iraki határ közelében összesen hat, kör alakú, rendkívül masszív kőtömböt tártak fel. Egyenként több mint 200 kilogrammot nyomtak, és részben a föld alá temetve feküdtek.

Egy falusi vezető figyelme

A felfedezésre Konur falu vezetője, Cafer Gezer figyelt fel először. Elmondása szerint a kövek formája és szerkezete azonnal feltűnt neki, mert nem hasonlítottak a környéken megszokott természetes kőzetekhez.

„A kövek egy része természetes módon jelent meg az út szélén, míg a többit ásatás során fedezték fel. Amikor rájöttem, hogy mennyire különbözőek, úgy döntöttem, hogy megvédem őket” – mondta Gezer.

Az útépítéshez használt munkagépek segítségével a köveket óvatosan kiemelték eredeti helyükről, majd Gezer háza elé szállították. Itt, szabadtéren, de őrizet alatt maradtak az elmúlt három évben. A falusi vezető saját felelősségére vállalta megóvásukat, amíg hivatalos vizsgálat nem indul.

Fosszíliák vagy kőzetképződmények

Gezer meggyőződése szerint a Semdinli kövei akár ősi állatok megkövesedett maradványai is lehetnek. Feltételezését saját utánajárása és informális szakmai vélemények erősítették meg.

„Saját kutatásaim során tudtam meg, hogy ezek fosszíliák lehetnek. A szakértők szerint kihalt állatfajokhoz tartozhatnak. Megjelenésük egyedülálló és lenyűgöző” – fogalmazott.

A fosszíliaeredet azonban egyelőre nem bizonyított, és több alternatív magyarázat is szóba kerül.

Párhuzamok a világ más tájairól

A szakértők szerint a világ számos pontján kerültek már elő hasonló, kör alakú kőalakzatok. Ezeket különböző kategóriákba sorolták:

• ősi malomkövek,
• rituális vagy szertartási kőépítmények,
• geológiai konkréciók,
• fosszilis eredetű kőzetképződmények.

Ez a sokféleség arra utal, hogy a Semdinli kövei régészeti, geológiai vagy akár paleontológiai szempontból is jelentős értéket képviselhetnek.

Várakozás a tudományos válaszokra

Gezer az elmúlt három évben többször is felszólította az illetékes hatóságokat, köztük a Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériumot, régészeket és geológusokat, hogy végezzenek helyszíni vizsgálatokat. Kapcsolatba lépett a Hakkari Egyetemmel is, ahol felmerült, hogy a köveket később a Van Múzeumba szállíthatnák további kutatások céljából.

„Ha ezeket a köveket megfelelően tanulmányozzák, nagyban hozzájárulhatnak a tudományhoz és a regionális turizmushoz” – hangsúlyozta.

Amíg nem születik egyértelmű tudományos állásfoglalás, a Semdinli kövei továbbra is a térség rejtett múltjának hallgatag tanúi maradnak. Eredetük megfejtésre vár, jelentőségük pedig csak a jövő kutatásai során válhat igazán érthetővé.