Salamon templomának pusztulásából származó fagerendákat találtak Jeruzsálemben

A Dávid városában felfedezett fa gerendák évgyűrűi (Fotó: Efrat Bocher)

Az Izraeli Régészeti Hatóság és a Tel-Aviv-i Egyetem munkatársai egy ókori tűzvészben összeomlott épület maradványai között bukkantak a leletre. Efrat Bocher ásatásvezető tájékoztatása alapján a masszív fagerendák eredetileg egy belső udvar tetőszerkezeteként szolgáltak az első templom korában.

A faanyag mintegy 2600 éven át tartó konzerválódását egy sajátos kémiai és fizikai folyamat tette lehetővé. A pusztító tűz során az épület falairól leolvadó vakolat hermetikusan betemette és elzárta a gerendákat az oxigéntől, így megakadályozta azok teljes hamuvá válását és biológiai lebomlását.

A felfedezés kiemelkedő a dendrokronológiai, azaz az évgyűrűkön alapuló kormeghatározási kutatások szempontjából. Johanna Regev, az IAA kutatója kiemelte, hogy a levantei régióban és kifejezetten Izrael területén rendkívül ritkák az ilyen nagyszámú évgyűrűvel rendelkező faanyagok.

A Dávid városában feltárt vastag gerendák sűrű évgyűrűhálózata eddig példátlan felbontású kormeghatározást tesz lehetővé az archeológusok számára. Míg a korábbi leletek esetében a régészek gyakran csak több évszázados pontossággal tudták behatárolni egy-egy épület vagy réteg korát, az új faminták laboratóriumi elemzése révén ez az intervallum akár tíz évre is leszűkíthető.

A régészeti lelet szorosan kapcsolódik a zsidó történelem egyik legmeghatározóbb kataklizmájához, a bibliai Salamon király által az i. e. 10. században építtetett első jeruzsálemi templom pusztulásához. A Júdai Királyság fővárosát az Újbabiloni Birodalom uralkodója, II. Nabukodonozor (Nabú-kudurri-uszur) seregei vették be és rombolták le Kr. e. 586-ban, miután a zsidó állam fellázadt a mezopotámiai uralom ellen. A hódítók a városfalakat lerombolták, a szentélyt felgyújtották, a lakosság jelentős részét pedig deportálták, amely eseménysorozat babiloni fogság néven vonult be a történelembe.

Jiftah Salev és Juval Gadot ásatásvezetők szerint a jelenlegi feltárás egy speciális "emlékezettáj" meglétére utal. A szakemberek úgy vélik, hogy a fogságból évtizedekkel később visszatérő és a várost újjáépítő lakosok szándékosan hagyták meg a korábbi romokat eredeti helyükön. A pusztítás mementóinak megőrzése és az új városrétegek ezekre történő ráépítése az emlékezet tudatos társadalmi fenntartását szolgálta.

A felfedezés bejelentésének időzítése szimbolikus, mivel az közvetlenül megelőzi a Tisá beáv hagyományos zsidó gyásznapot, amely az első és a második jeruzsálemi szentély történelmi lerombolására emlékezik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• Kutathatóvá válnak a román rendszerváltás diplomáciai iratai
• Emlékkonferencia Granasztói György örökségéről
• Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József 
• Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
• A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
• Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
• Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
• Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
• Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt