Megtalálhatták a Frigyládát őrző épület maradványait

2026. július 10. 16:42 Múlt-kor

Ciszjordániai ásatások során az Associates for Biblical Research (ABR) régészei egy olyan monumentális építmény újabb falait tárták fel az ókori Silóban, amely a kutatók szerint a Frigyládát őrző épület része lehetett - derül ki a Bible Archaeology Report blogon közzétett legfrissebb feltárási eredményekből. A most megtalált déli fal révén a szakemberek rekonstruálhatják a vaskori komplexum teljes kiterjedését, ami új távlatokat nyit a korai izraelita vallási központ történelmi hitelességének és kiterjedésének vizsgálatában.

Megtalálhatták a Frigyládát őrző épület maradványait

Korábban

A Scott Stripling, a Tel Siló-i ásatások vezetője által bemutatott legújabb eredmények egy masszív, kelet-nyugati tájolású épületrendszerhez kapcsolódnak. A kutatócsoport tavaly azonosította az építmény első nyomait, az idei szezonban feltárt falszakasz pedig megerősítette, hogy az objektum arányai nagy pontossággal megegyeznek a bibliai leírásokban szereplő, az egyiptomi kivonulást követően épített hordozható szentély méreteivel.

Az épület környezetében számos, vallási szertartásokra utaló tárgy is előkerült, köztük kőből faragott oltárszarvak, kerámia gránátalmák, valamint tüskésbíbor-csigák vázai. Utóbbiak azért bírnak kiemelt jelentőséggel, mert az ókorban ezekből vonták ki a papi öltözékekhez használt jellegzetes kék festékanyagot.

A mostani felfedezések szorosan illeszkednek a korábbi szezonok leletanyagához. A régészek korábban mintegy százezer, többségében juhoktól, kecskéktől és szarvasmarháktól származó állatcsontot tártak fel a helyszínen. A csontok jelentős része az állatok jobb oldalából származott, ami egybecseng a Mózes harmadik könyvében rögzített áldozati szabályokkal, amelyek szerint a feláldozott állatok jobb oldali részeit a papoknak tartották fenn.

Az ásatások során emellett azonosították Siló északi erődítményrendszerének további falait is. A hajlított tengelyű kapukomplexum feltárása megerősítheti a kutatók azon feltételezését, miszerint megtalálták azt a kaput, ahol az ószövetségi beszámoló szerint Éli főpap meghalt, miután hírül vette a szentély legfőbb ereklyéjének elvesztését. Egy másik ásatási szelvényben ugyanakkor az izraelita kultúra megjelenése előtti, kánaáni időszakból származó tárolóedényeket is azonosítottak, amelyek elszenesedett olajbogyó-, búza- és lencsemaradványokat tartalmaztak; ezek pontos kormeghatározását hamarosan radiokarbon-vizsgálatokkal végzik el.

Siló a korai izraelita időszak legfontosabb politikai és szakrális központja volt. A Jeruzsálemtől mintegy harminc kilométerre északra fekvő város a hagyomány szerint több mint háromszáz évig adott otthont a Szentátornak és a benne őrzött, a Tízparancsolat kőtábláit rejtő aranyozott Frigyládának. A relikviát a filiszteusok egy vesztes csata során zsákmányul ejtették, majd visszaszolgáltatása után végül Jeruzsálembe került, ahonnan a Kr. e. 586-os babiloni pusztítás idején nyomtalanul eltűnt.

Bár a régészeti kutatócsoport hangsúlyozta, hogy magát a Frigyládát nem találták meg, és a monumentális építmény végleges azonosítása további elemzéseket igényel, a Tel Siló-i leletegyüttes strukturális és tárgyi elemei egyre nagyobb mértékben mutatnak egyezést a korabeli szöveges forrásokban rögzített narratívával, fontos adatokat szolgáltatva a vaskori Közel-Kelet hitéleti központjainak működéséről.