Saját meghurcoltatását dolgozhatta fel novellájában Alan Turing
Alan Turing nemcsak matematikai tanulmányokat, leveleket és feljegyzéseket hagyott hátra, a cambridge-i King’s College archívuma egy befejezetlen novellájának hat kézzel írt oldalát is őrzi. A Pryce’s Buoy néven ismert kéziratról most készült el az első teljes átirat és részletes irodalmi elemzés.
- A Cambridge-i Egyetem kutatója kielemezte Alan Turing angol matematikus egy eddig háttérbe szorult, hatoldalas novellatöredékét.
- A Pryce's Buoy címen ismert kézirat a kutatások alapján a tudós saját, letartóztatásához vezető élményeit dolgozza fel szépirodalmi formában.
- Az elemzés eredményei árnyalják a modern számítástechnika atyjáról eddig kialakult, egyoldalúan racionális és elszigetelt személyiségképet.
A történetet tehát nem most fedezték fel, egyes részletei korábban is ismertek voltak, teljes szövegét azonban eddig nem közölték, és irodalmi szempontból sem vizsgálták átfogóan. Sarah Dillon, a Cambridge-i Egyetem irodalomprofesszora most a The Review of English Studies folyóiratban mutatta be kutatásának eredményeit.
A valamivel több mint ezer szóból álló történet két főszereplője Alec Pryce, a fiatalon híressé vált tudós, valamint Ron Miller, egy munkanélküli, pénzszűkében lévő munkásosztálybeli férfi. Karácsony előtt találkoznak egy parkban, ahol eleinte távolról próbálják felmérni egymás szándékait. Ron végül helyet kínál Alecnek a padon, majd beszélgetni kezdenek. A tudós ebédre hívja új ismerősét, miközben mindketten azt mérlegelik, vajon szexuális együttlét követi-e majd a közös étkezést.
A történet hol Alec, hol Ron gondolatait követi, így az olvasó mindkét férfi bizonytalanságát és óvatosságát megismeri, de kitér a két férfi közötti társadalmi és anyagi különbségekre is. A novella így egyszerre személyes vallomás és a háború utáni brit homoszexuális közösség életének ritka irodalmi ábrázolása. A kézirat egy olyan ember személyesebb oldalát őrizte meg, akit az utókor sokáig elsősorban gépekkel, kódokkal és matematikai problémákkal azonosított.
A kézirat a hatodik oldal végén, egy mondat közepén szakad meg, de a javítások és áthúzások azt mutatják, hogy Turing gondosan dolgozott a szövegen. A kutató szerint feltehetően további oldalak is készültek, ezek azonban nem maradtak fenn.
Azonban már ennyiből is látszik, hogy a novella erősen önéletrajzi ihletésű. Alec Pryce Turinghoz hasonlóan olyan tudós, aki már a húszas éveiben ismertté vált egy nagy jelentőségű találmány révén, majd később újabb tudományos problémán dolgozott. Dillon szerint a történet Turing és Arnold Murray 1951 decemberében kezdődő kapcsolatát dolgozhatta át szépirodalmi formában.
A kapcsolat következtében Turing ellen 1952-ben eljárást indítottak, és a férfiak közötti szexuális kapcsolatot büntető korabeli törvények alapján elítélték. Turing már az eljárás idején azt írta barátjának, Norman Routledge-nak, hogy a történtekből egyszer novellát kellene írnia. Ez a levél az egyik legfontosabb bizonyítéka annak, hogy a Pryce’s Buoy valóban saját tapasztalatain alapult.
A kézirat keletkezésének pontos időpontja nem ismert, de Dillon szerint legkorábban 1952 júliusa után készülhetett, legvalószínűbben 1952 végén vagy 1953 elején.
