10 tény az Enigmáról

1. A világ valaha volt egyik leghíresebb rejtjelező gépét, a németek által feltörhetetlennek hitt Enigmát 1918-ban szabadalmaztatta Arthur Scherbius német mérnök.

2. Bár eleinte a német had- és külügyi vezetést sem érdekelte a készülék, 1926-tól a haditengerészet, 1928-tól a hadsereg, 1933-tól pedig már a légierő is használta az Enigmát.

3. A forgótárcsás Enigma valóban hasonlított egy írógéphez. A kódolás betűcserés eljárással történt, így amikor a kezelő leütötte a titkosítandó szöveg egy karakterét, kigyulladt egy másik betűvel jelzett lámpa, ezzel jelezve, melyikkel kell az eredetit kicserélni.

4. Az Enigma működését elsőként a nyelvészeti módszereket matematikával helyettesító lengyel kriptológusok fejtették meg 1932-ben. Felfedezésük nagyban segítette a brit kódfejtők munkáját a második világháború alatt.

5. A háború idején Alan Turing vezetésével 150-ről több mint 10 ezer főre nőtt az Enigma feltörésén dolgozók száma a britek titkos kódfejtő központjában, a Bletchley Parkban. Az itt megfejtett német információkat Ultrának nevezték. A biztonsági kockázat miatt a legtöbb munkatárs még csak nem is hallhatta az Enigma és az Ultra szót.

6. 1940-től a britek által egyre nagyobb számban megfejtett Enigma-üzenetek valós értékét többen vitatják, de mindenképpen jelentős szerepük volt többek között az angliai csata, az afrikai és a normandiai hadjárat sikerében is.

7. A Bletchley Parkban az Alan Turing algoritmusának továbbfejlesztésével megalkotott Colossus volt az első elektronikus elven működő, programozható digitális számítógép.

8. Számos történész becslése szerint az Enigma feltörésével a szövetségesek tudomására jutó információk 2-3 évvel rövidítették le a háborút, így legalább 15 millió ember életét sikerült megmenteni.

9. A második világháború alatt mintegy 100 ezer Enigma-készülék volt forgalomban. Jelentős részük a fejlődő országok birtokába került, ahol a 70-es évekig használatban voltak.

10. Mivel az Enigma feltörésére vonatkozó információk egészen az 1970-es évekig titkosítás alatt álltak, a spanyol kormány egészen az 1950-es évekig használta a készülékeket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején