Római kori folyóisten mozaikját tárták fel Dél-Törökországban
Egy csaknem 1800 éves római kori mozaikpadlót tártak fel a régészek a Dél-Törökországban található ókori Aszpendosz romvárosában. Az Ifjú Eurümédónt ábrázoló alkotás a kutatók szerint a római kori anatóliai mozaikművészet egyik ritka emléke, ami fontos információkkal szolgál a város vízgazdálkodásáról és vallási világképéről is.
A mozaikot Aszpendosz egyik fő közlekedési útvonalának feltárása során fedezték fel. A régészek egy díszes padlóburkolatot hoztak a felszínre, amelynek egyik részét geometrikus formák borítják, míg a másikon az Ifjú Eurümédón, az ókori Eurümédón folyó – a mai Köprüçay – megszemélyesített istene jelenik meg, aki nádból font koronát viselve egy vízzel teli amforára támaszkodik, miközben halak és magas vízinövények sorjáznak körülötte, egyértelműen utalva ezzel a folyó életet adó szerepére.
A szakemberek szerint a mozaik kivételes alkotásnak tekinthető, mivel apró, gondosan megmunkált tesszerákból rakták ki, külön figyelve a finom színátmenetek ábrázolására. A feltárt padló egy olyan épülethez tartozhatott, amely az ókori város keleti fórumának közelében állt, és amelynek teljes alapterülete a becslések szerint megközelítette a 6 × 25 métert, miközben a kutatók eddig ennek csupán mintegy 6 × 7,5 méteres részét tárták fel.
A régészek úgy vélik, hogy az épületet a Kr. u. 3. század elején valamilyen medencét tartalmazó létesítménynek építhették, majd a 262-es földrengést követően több kisebb helyiségekre osztották, hogy az építmény szerkezetileg stabilabb legyen. Ez a feltételezés fontos adalékot nyújthat annak megértéséhez, hogy Aszpendosz miként alkalmazkodott ahhoz a természeti katasztrófához, amely Kis-Ázsia számos városát, köztük Efezust is súlyosan érintette.
Ez is érdekelhet
Mehmet Nuri Ersoy török kulturális és idegenforgalmi miniszter szerint az Ifjú Eurümédónt ábrázoló mozaik a folyóisten egyik legkorábbi ismert mozaikábrázolása, amely nemcsak Aszpendosz művészeti gazdagságát tükrözi, hanem új tudományos ismeretekkel is szolgál a római kori anatóliai mozaikművészet fejlődéséről. A lelőhelyen az elmúlt években több jelentős felfedezés is történt: Hermészt, Aphroditét, Erószt és Artemiszt ábrázoló szobormaradványok is előkerültek nemrég a térségből, amelyeket a török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium Heritage to the Future (Örökség a jövőért) programjának keretében tártak fel a régészek.
A most előkerült mozaik különösen jól érzékelteti, milyen fontos szerepet töltött be a víz és a termékenység az ókori Anatóliában, ahol a mezőgazdaság jelentette a városok gazdasági alapját. Aszpendosz fennmaradását a bőséges vízellátás biztosította, amit az egykori település csaknem 19 kilométer hosszú, a római kor egyik legösszetettebb vízvezeték-rendszerének számító akvaduktja (latinul aquaeductusa) is bizonyít, így a mozaik nemcsak művészeti alkotásként, hanem a város környezeti és gazdasági viszonyainak értelmezésében is kiemelkedő jelentőségű leletnek számít.
