Közösen építi újjá Törökország és Örményország a Selyemút hídját

Az Európai Politikai Közösség nyolcadik csúcstalálkozója keretében megrendezett egyeztetésen Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Cevdet Yilmaz török alelnök folytatott kétoldalú tárgyalásokat az örmény fővárosban. A memorandumot hivatalosan a két ország kapcsolatainak rendezéséért felelős különmegbízottak, a török Serdar Kilic és az örmény Ruben Rubinyan írták alá.

A restaurálási projekt fókuszában a Kelet-Törökország Kars tartományát és Örményországot elválasztó Ahurjan (törökül Arpaçay) folyón átívelő, a tizedik században épült kőhíd maradványai állnak. Az egykor az Anatóliába vezető kereskedelmi útvonalak kulcsfontosságú átkelőjeként funkcionáló építmény helyreállítása a két nemzet szakembereinek koordinációjával zajlik majd.

Cevdet Yilmaz az NSosyal nevű török közösségi platformon közzétett nyilatkozatában megerősítette, hogy a találkozón a kétoldalú kapcsolatok átfogó értékelése mellett a közlekedés, a vámügy, az energetika és a digitális infrastruktúra területén megvalósítható együttműködésekről is egyeztettek. A török alelnök hangsúlyozta: az Ani hídjára vonatkozó megállapodás egy olyan konkrét és szimbolikus kooperáció, amely elősegítheti a tartós béke és a bizalom légkörének megteremtését a dél-kaukázusi régióban.

Yilmaz a legmagasabb rangú török tisztségviselő, aki Abdullah Gül egykori államfő 2008-as látogatása óta hivatalos viziten vett részt Örményországban, ami egyértelműen a diplomáciai kapcsolatok teljes körű helyreállítására irányuló szándékot jelzi.

A két állam viszonyát évtizedek óta meghatározzák az Oszmán Birodalom területén 1915-ben végrehajtott, mintegy másfél millió örmény áldozatot követelő vérengzések eltérő megítéléséből fakadó konfliktusok. A hivatalos diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat Törökország 1993-ban egyoldalúan megszakította, válaszul arra, hogy az első hegyi-karabahi háborúban Örményország fegyveres konfliktusba keveredett Ankara stratégiai szövetségesével, Azerbajdzsánnal. A határok lezárása több mint negyedszázadon át teljesen elszigetelte egymástól a két szomszédos országot.

A merev diplomáciai szembenállás enyhülése az elmúlt években vette kezdetét. A fokozatos normalizációs folyamat részeként a felek újraindították a közvetlen teher- és személyszállító repülőjáratokat, valamint elvi megállapodást kötöttek az Alican határátkelőhely megnyitásáról a harmadik országok állampolgárai és a diplomata útlevéllel rendelkezők számára. A most bejelentett közös hídépítés – amely szervesen illeszkedik Recep Tayyip Erdogan török elnök és Nikol Pasinján tavaly júniusi isztambuli találkozójának vonalvezetésébe – a geopolitikai enyhülés első olyan fizikai megnyilvánulása, amely a régió évezredes közös kulturális örökségének megmentésére épít.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"