Ritka középkori kincs került elő Szmolenszkben: mit árulnak el az érmék Kelet-Európa múltjáról?

Régészek egy negyvennyolc ezüstérméből álló középkori leletegyüttesre bukkantak Szmolenszkben. A prágai groschen, a litván dénár és a krími dang együttese bepillantást enged az 1400-as évek kelet-európai kereskedelmi és politikai hálózatába.

Az oroszországi Szmolenszk régióban, a Szobolev utcában zajló építkezések során váratlanul egy középkori leletegyüttes került elő a föld mélyéből. Ez a második olyan felfedezés a régióban, amelynek tárgyai a Litván Nagyfejedelemség idejéből származnak – éppen ezért rendkívül fontos támpontot nyújthatnak a kelet-európai kereskedelmi és politikai viszonyok felderítéséhez.

Váratlan felfedezés a föld alatt

Az érméket egy vízvezeték kiásása közben fedezték fel. A helyszínre érkező kutatók rögtön meg is állapították: a kincseket az 1420-as években rejthették el, amikor Szmolenszk egyszerre állt a Litván Nagyfejedelemség, a Moszkvai Nagyfejedelemség és az Aranyhorda befolyása alatt.

A leletegyüttes érméi

A negyvennyolc érme többsége prágai groschen volt. A középkor dollárjának tartott fizetőeszközt II. Vencel cseh király pénzreformja után vezették be, és – magas ezüsttartalmának köszönhetően – évszázadokon át a térség egyik legerősebb valutájának számított.

A leletek között két litván dénárt és egy krími dangot is felfedeztek a kutatók, amelyek jelenléte egyértelműen bizonyítja: Szmolenszk ekkor szorosan kapcsolódott a Litván Nagyfejedelemség és a Krím-félsziget gazdasági tevékenységeihez.

Miért rejtették el?

A régészek úgy vélik, hogy a tárolót a 15. század eleji politikai zűrzavar idején áshatták el, amikor Szmolenszk a Litván Nagyfejedelemség és a Moszkvai Nagyfejedelemség szorításában próbált meg fennmaradni. Ilyenkor gyakori volt, hogy az emberek a pénzüket a földbe vagy faedényekbe rejtették, abban bízva, hogy később – ha nyugodtabb lesz a politikai légkör – majd kiássák. Az esetek jelentős részében azonban a tulajdonosok soha többé nem tértek vissza elásott értékeikért.

Történelmi jelentőség

Ez a kincslelet a második olyan szmolenszki leletegyüttes, amely a Litván Nagyfejedelemség idejéből származik. Az 1988-ban talált első hasonló leletanyag több mint tizenkét kilogramm ezüstöt tartalmazott – napjainkig ez a legnagyobb középkori leletegyüttes, amit a mai Oroszország területén találtak. A mostani kisebb, de sokszínűsége miatt ugyanolyan kiemelkedő felfedezés három állam érméit foglalja magába – a Cseh Királyságét, a Litván Nagyfejedelemségét és a Krími Kánságét.