Lavau hercege: egy aranyban nyugvó kelta előkelő a Kr. e. 5. századból

A Troyes melletti Lavau faluban végzett ásatások során a régészek az elmúlt évtized egyik legnagyobb régészeti szenzációját tárták fel: egy hatalmas sírgödör mélyén egy kelta előkelő nem mindennapi nyughelyére bukkantak. A sírban talált arany ékszerek és gazdagon díszített görög-etruszk edények nemcsak a kelta kézművesség páratlan színvonaláról árulkodnak, hanem arról is, hogy a férfi kiemelkedő szerepet tölthetett be a korabeli társadalomban.

Kelta kocsisír a föld mélyén

A franciaországi Lavau falu határában végzett ásatások során a régészek fantasztikus leletegyüttesre bukkantak. Egy mintegy negyven méter átmérőjű halom mélyén egy 14 négyzetméteres sírkamrát fedeztek fel – benne egy kelta előkelő nyughelyével. A Kr. e. 5. századból származó sír nemcsak méreteiben, hanem gazdagságában is páratlan: a herceget saját szekerén helyezték örök nyugalomra, számos arany és ezüst ékszerrel, valamint görög és etruszk edénnyel.

Ki volt Lavau hercege? A nem és a rang kérdése

A csontváz mellett lévő, inkább női ékszerek miatt a régészek sokáig nem tudták pontosan meghatározni a holttest nemét. A laborvizsgálatok azonban egyértelművé tették: a halott egy előkelő férfi volt. „Az elhunyt a helyi arisztokrácia csúcsán állhatott” – tette hozzá Bastien Dubuis régész. A sírkamra pazar tárgyai egyértelműen alátámasztják ezt az állítást; nem véletlenül nevezte el a tudományos közvélemény a halottat Lavau hercegének.

Mit rejtett a 14 m²-es sírkamra?

A sírkamra pazar mellékletei között arany és ezüst ékszereket, valamint gazdagon díszített görög és etruszk edényeket is találhatunk. A leletek közül kiemelkedik egy finoman kidolgozott bronz borosüst, amelyet állatfejekkel és mitológiai alakokkal díszítettek, továbbá egy görög boroskancsó. Ezek a tárgyak nemcsak a herceg vagyonát mutatják, hanem azt is, hogy a borfogyasztási kultúra kulcsszerepet játszott a kelta társadalomban.

Érdemes még pár szót ejtenünk a mediterrán díszítésű, görög-etruszk edényekről is. Ezek egyértelműen bizonyítják: a kelták nemcsak politikai, hanem kulturális kapcsolatokat is ápoltak a Földközi-tenger térségével.

Miért fordulópont?

Az Inrap régészantropológusa, Valérie Delattre szerint a síron végzett elemzések és tanulmányok fordulópontot jelentenek a kelta civilizáció megértésében. A sírban talált tárgyak, a temetkezési szertartás részletei és a nemzetközi kapcsolatokra utaló leletek ugyanis mind hozzájárulnak ahhoz, hogy újraértelmezzük a keltákról alkotott eddigi képünket.