Renoir, Cézanne és Matisse festményeket loptak el Olaszországban
Három perc alatt raboltak el mintegy kilencmillió euró összértékű, felbecsülhetetlen művészettörténeti jelentőségű Renoir-, Cézanne- és Matisse-festményeket az észak-olaszországi Párma közelében működő Magnani Rocca Alapítvány múzeumából – számolt be a bűncselekményről a BBC. Az eset rávilágít az európai magángyűjtemények és múzeumok biztonsági sebezhetőségére.
A hatóságok tájékoztatása szerint a jól szervezett, négy álarcos férfiból álló csoport még március 22-én hatolt be erőszakkal a vidéki környezetben fekvő Villa dei Capolavori főbejáratán. A behatolók célirányosan az épület első emeletén található úgynevezett Francia terembe mentek, ahonnan három impresszionista és modern alkotást emeltek le a falakról.
Az alapítvány közleménye alapján a tolvajok feltehetően további műtárgyakat is magukkal vittek volna, ám a múzeum riasztórendszerének aktiválódása megzavarta őket, így egy kerítésen átmászva sietve elhagyták a helyszínt. A nyomozást az olasz csendőrség és a bolognai kulturális örökségvédelmi egység nagy erőkkel folytatja, a nagyközönséget csak a hétvégén tájékoztatták a lopás tényéről.
A rablás során eltulajdonított műtárgyak a 19. század végi és a 20. század eleji francia festészet kiemelkedő darabjai. A legnagyobb, mintegy hatmillió euróra becsült eszmei értékkel Pierre-Auguste Renoir 1917 körül festett, Halak című olajképe bír. Eltűnt továbbá Paul Cézanne 1890 körül készített Csendélet cseresznyével című alkotása is, amelynek ritkaságát az adja, hogy a posztimpresszionista mester akvarelltechnikával készítette, amelyet csak élete utolsó éveiben alkalmazott rendszeresen. A harmadik ellopott mű Henri Matisse 1922-es, Odaliszk a teraszon című festménye, amely egy napozó és egy hegedűt tartó nőalakot ábrázol.
Ez is érdekelhet
Az európai avantgárd öröksége
A most megkárosított Magnani Rocca Alapítványt 1984-ben, Luigi Magnani zeneszerző és műgyűjtő halála után hozták létre a család egykori rezidenciáján, azzal a céllal, hogy a páratlan magángyűjteményt a társadalom számára is látogathatóvá tegyék. Az eltulajdonított alkotások a modern nyugati művészet fordulópontjait dokumentálják. Renoir kései csendéletei a klasszikus impresszionizmus fény- és színkezelésének letisztult formáit mutatják, míg Cézanne csendéletei a modernizmus formai kísérleteit (a geometrikus formákra való bontást) alapozták meg. Matisse 1920-as évekbeli odaliszk-sorozata pedig a fauvizmus színkezelését ötvözte az észak-afrikai és közel-keleti orientalizmus motívumaival.
Az utóbbi évek egyik legjelentősebb olaszországi műkincslopása szervesen illeszkedik a kiemelt európai kulturális intézmények elleni, egyre professzionálisabb támadások sorába. A bűncselekmény mindössze néhány hónappal azután történt, hogy tavaly októberben a párizsi Louvre-ból raboltak el történelmi ékszereket. A jelenség a műkincspiaci feketekereskedelem és a megrendelésre történő, nemzetközi hálózatok által végrehajtott műtárgylopások reneszánszát jelzi a kontinensen.
