A Benini bronzok útja: az ellopott királyi kincsek visszatérése

A Benini bronzok visszaszolgáltatása Afrika egyik legjelentősebb kulturális eseménye. A több mint egy évszázada elrabolt királyi műkincsek hazatérését ünnep és feszültség egyaránt kíséri. A nigériai hatóságok és az európai intézmények között továbbra is vita zajlik arról, kié az örökség – és mit jelent ma a restitúció.

A Benini bronzok: a kincsek visszatérésének szimbolikus története

Az új Nyugat-afrikai Művészeti Múzeum (MOWAA) Benin városában a kulturális örökség újjászületésének jelképe. A látogatók itt megcsodálhatják azoknak a műkincseknek a másolatait, amelyek egykor a királyi palotát díszítették: egy díszes kakast, harcosokat ábrázoló plaketteket és egy gyöngygalléros királyi mellszobrot.

Az eredeti Benini bronzok azonban egyelőre nem kerültek vissza a vitrinekbe. Ezeket 1897-ben a brit gyarmati csapatok vitték magukkal, amikor büntetőexpedíció során felégették a palotát. A kincsek a következő évtizedekben szétszóródtak európai és amerikai gyűjteményekben.

A bronzok visszatérése a 25 millió dollárból épült, nyugat-európai és vállalati támogatásokkal létrehozott MOWAA megnyitásával a restitúciós mozgalom csúcspontját jelenti. Mégis csalódást keltett, hogy a kiállított tárgyak csupán agyagmásolatok.

Phillip Ihenacho, a múzeum igazgatója szerint „Nyugaton versenyfutás kezdődött, hogy ki adja vissza először a műtárgyakat, de kevesen értették meg, milyen bonyolult a helyzet Nigérián belül”.

A visszaszolgáltatási igények már az 1930-as években felmerültek, ám a nyugati kormányok egészen 2007-ig elzárkóztak tőlük. Ekkor jött létre a Benini Párbeszéd Csoport, amely Nigéria, Edo állam és a Benini Oba, Ewuare II együttműködésével próbálta rendezni a tulajdonjog kérdését.

Hatalmi harc a bronzokért

A legnagyobb vita arról szólt, kié legyen a visszaszolgáltatott gyűjtemény. Az Oba királyi család szerint a bronzokat a palotából rabolták el, ezért azokat a dinasztia leszármazottainak kell visszakapniuk. A szövetségi kormány és Edo állam azonban közgyűjteményben akarta őrizni őket.

2019-ben David Adjaye ghánai–brit építészt kérték fel egy új múzeum megtervezésére, ám konkrét megállapodás nem született. 2021 tavaszán Németország, Hollandia, majd más országok is jelezték, hogy készek visszaadni a bronzokat.

A német külügyminiszter, Annalena Baerbock személyesen adta át az első 21 szobrot Abujában 2022 decemberében. A gesztus mögött azonban mély ellentétek húzódtak: az ünnepségen Edo állam képviselői jelen voltak, a Benini Oba viszont nem.

A hatalmi viszály személyes színezetet kapott. Edo állam akkori kormányzója, Godwin Obaseki egy olyan előd leszármazottja, akit a britek a büntetőexpedíció után Benin miniszterelnökévé neveztek ki – s akit ma is sokan árulónak tartanak. A királypárti sajtó szerint Obaseki a MOWAA létrehozásával saját kezébe akarta venni a bronzok sorsát.

2023 márciusában a nigériai szövetségi kormány hivatalosan kimondta: a Benini Oba a visszaszolgáltatott kincsek jogos tulajdonosa. A döntés heves vitát váltott ki Európában, ahol sokan attól tartanak, hogy a bronzok elzártan, magángyűjteményben maradnak. A helyi források szerint azonban az új, Benini Királyi Múzeumban kerülnek majd közszemlére.

„A történelem legnagyobb királyi kincsrablása”

„A német múzeumokban őrzött Benini bronzok soha nem kerültek volna Európába, ha a brit csapatok nem fosztják ki a királyi palotát” – mondta Barbara Plankensteiner, a hamburgi Museum am Rothenbaum igazgatója. Szerinte a visszaszolgáltatás „erkölcsi kötelesség”, hiszen a gyarmati rablás „a történelem legnagyobb királyi kincsrablása” volt.

A német kulturális tisztviselő Andreas Goergen szerint nem szabad elfelejteni, hogy minden ország másként dolgozza fel múltját: „Németországnak száz évbe telt megegyezni a Hohenzollernekkel. Nigériának négy év kellett, hogy rendezze a kérdést a benini obával. Nincs okunk a sznobságra.”

A múzeum időközben megváltoztatta nevét – az Edo Museum of West African Art helyett egyszerűen MOWAA lett –, hogy pártatlanabbnak tűnjön. Phillip Ihenacho szerint: „Célunk az volt, hogy megmutassuk: Nyugat-Afrikában is képesek vagyunk világszínvonalú kiállításokat rendezni. De soha nem akartunk kizárólag a Benini bronzok múzeuma lenni.”

A British Museum támogatásával jelenleg egy helyi régészeti kiállítás látható a MOWAA-ban, amely több mint száz lelet segítségével mutatja be a Benini királyság történetét és bukását. Bár a látogatók ma még csak másolatokat láthatnak, a Benini bronzok hazatérése jelzi: a gyarmati múlt árnyai ellenére Afrika lassan visszanyeri kulturális önazonosságát.