Műkincsrablás a párizsi Louvre-ban - Eugénia császárné elveszett ékszerei
Rablás történt a párizsi Louvre-ban, a világ leghíresebb múzeumában. A mintegy harmincezer műtárgyat kiállító intézmény évente több mint nyolcmillió látogatót fogad. Ekkora forgalom mellett nem csoda, hogy a biztonságiak nem tudnak minden pillanatban résen lenni. Ez pedig sokszor kapóra jön a gyakorlott műkincsrablóknak – ahogy ezt a vasárnapi események is igazolták.
Hét perc a történelem legnagyobb múzeumában
Vasárnap reggel 9:30-kor egy platós teherautó gördült a Louvre bejáratához. Négy férfi ugrott ki belőle – sárga, fluoreszkáló mellényben, mintha csak karbantartók lennének. Pár pillanat alatt előkaptak egy létrát, felmásztak a második emeletre, majd kivágtak egy ablakot – és már benn is voltak a híres Apolló-galériában. Elektromos szerszámaik segítségével összesen kilenc királyi ékszert tulajdonítottak el – mindössze hét perc alatt.
Napóleon császár és Eugéne császárné ékszerei
A történelmi rablás során ellopták többek között Eugéne császárné nyolc arany sassal, 1354 briliánssal, 1136 rózsaszín gyémánttal és 56 smaragddal díszített koronáját is. A diadémot ugyan később szerencsére megtalálták – a tolvajok menekülés közben elhagyták –, de a többi kincs sorsa sajnos továbbra is ismeretlen. A szakértők szerint az elkövetők valószínűleg szét fogják szerelni őket, hogy aztán külön-külön értékesíthessék az ezeket ékesítő drágaköveket a feketepiacon.
A múzeumi rablások örök kísértése
Az eset sajnos nem egyedülálló, az elmúlt években ugyanis több hasonló műkincsrablás is történt. 2019-ben például az angliai Blenheim-palotából öt és fél perc alatt lopták el Maurizio Cattelan aranyból készült vécéjét. A hollandiai Singer Laren Múzeumból 2020-ban tűnt el Vincent van Gogh Tavasz a nueneni parókia kertjében című festménye – amit csak három évvel később tudott a múzeum visszaszerezni. Új-Zélandon pedig nemrégiben két Gottfried Lindauer-portrét tulajdonítottak el egy aukciósház kirakatából. Bár a tolvajokat sosem fogták el, de a képek szerencsére öt év után, szinte sértetlen állapotban kerültek elő.
Amikor a tolvajokat meglepi a zsákmány súlya
Az efféle akciók nem mindig végződnek sikerrel. 1986-ban a nyugat-ausztráliai New Norcia bencés kolostor galériájából például huszonhat festményt szeretett volna elvinni egy profi műkincsrabló-csapat – azzal azonban nem számoltak, hogy három ember és ennyi kép nem fér be egy Ford Falconba. A felismerést követően a tolvajok sietve nekiálltak kivágni a képeket a keretükből – jópárat akaratlanul megsemmisítve a művelet közben. Ennek az esetnek végül pozitív végkifejlete lett – a rablókat elkapták, a festmények nagy részét pedig visszaszerezték.
Ez is érdekelhet
Műkincsrablások a Louvre-ban
A Louvre esetében sem ez az első alkalom, amikor legendás műtárgyat tulajdonítanak el. 1911-ben a világ leghíresebb festményét, a Mona Lisát is ellopták a múzeumból. Leonardo Da Vinci alkotását szerencsére két évvel később Olaszországban megtalálták, amikor a tettes megpróbálta eladni a képet – ezzel sikeresen lebuktatva magát.
A mostani eset viszont újra rávilágít arra, mennyire sebezhetőek még a legnagyobb múzeumok is. A Louvre-nak ismét szembe kell néznie a súlyos kérdéssel: hogyan lehet megvédeni az általuk őrzött kulturális kincsek épségét – és milyen áron?