2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Franciaországban azonosították az Arkhimédész-palimpszeszt egyik elveszett oldalát

2026. március 11. 10:02

A közép-franciaországi Blois Szépművészeti Múzeumában azonosították az ókor egyik legjelentősebb fennmaradt kézirata, az úgynevezett Arkhimédész-palimpszeszt egy régóta elveszettnek hitt oldalát – mutatta be a Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik című tudományos folyóirat legfrissebb számában Victor Gysembergh, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) és a Sorbonne Egyetem kutatója.

Franciaországban azonosították az Arkhimédész-palimpszeszt egyik elveszett oldalát
Fotó: IRHT-CNRS

A kutató által azonosított pergamenlap az elsődleges vizsgálatok és a dokumentáció alapján az egyedülálló kódex 123. oldala. A fóliánsz Arkhimédész A gömbről és a hengerről című értekezésének első könyvéből származó geometriai ábrákat, valamint a 39–41. tételek szövegtöredékeit tartalmazza. A lap azonosítását Johan Ludvig Heiberg dán filológus 1906-ban készített, jelenleg a Dán Királyi Könyvtárban őrzött fekete-fehér fényképeivel való aprólékos összevetés tette kétséget kizáróvá.

Az újonnan megtalált lap egyik felén a középkori imádságok ráírt szövege alatt ma is nagyrészt kiolvashatók az ókori görög matematikus ábrái és sorai. A pergamen másik oldalát azonban egy a 20. században utólagosan ráfestett, Dániel prófétát és két oroszlánt ábrázoló miniatúra fedi, amely a hagyományos optikai vizsgálati módszerek számára teljességgel hozzáférhetetlenné teszi az alatta húzódó eredeti szöveget.

Victor Gysembergh és kutatócsoportja a szükséges műemlékvédelmi engedélyek birtokában egy éven belül megkezdi a pergamenlap átfogó, roncsolásmentes vizsgálatát. A tervek szerint a multispektrális képalkotást szinkrotron-alapú röntgenfluoreszcencia (XRF) elemzéssel fogják kombinálni annak érdekében, hogy a hamisított huszadik századi illumináció alatt rejlő ókori írást is láthatóvá tegyék.

A kódex, amely újraírta a tudománytörténetet

A 10. században másolt, görög nyelvű kézirat, az Arkhimédész-palimpszeszt a szürakuszai tudós több egyedülálló, máshol fenn nem maradt értekezését (például A módszer című munkáját) tartalmazza. A „palimpszeszt” elnevezés a pergamenek újrahasznosítására utal: mivel a középkorban az állatbőrből készült íróhordozó rendkívül drága volt, a 13. században az eredeti ókori matematikai szöveget a szerzetesek lekaparták, hogy a lapokat keresztény liturgikus szövegekkel írhassák tele.

A kéziratot évszázadokon át Jeruzsálemben, majd Konstantinápolyban őrizték. A modern tudományos világ számára Johan Ludvig Heiberg fedezte fel 1906-ban, aki a még egyben lévő kódexet végigfotózta. A dokumentum ezt követően a 20. század zivataros évtizedeiben eltűnt a kutatók szeme elől, és egy francia magángyűjteményben lappangott. 1996-ban a francia kulturális minisztérium engedélyével elárverezték egy amerikai magángyűjtőnek.

A jelenleg a baltimore-i Walters Művészeti Múzeumban őrzött kódex a 20. századi tulajdonosváltások során súlyos károkat szenvedett, aminek következtében az 1906-os fotókon még egyértelműen szereplő három eredeti lap eltűnt. Ezek egyike a most Blois-ban meglelt 123. oldal.

A 2000-es évek elején az amerikai kutatók által elvégzett kiterjedt multispektrális vizsgálatok már eddig is korszakalkotó jelentőségű, korábban ismeretlen irodalmi és filozófiai töredékeket tártak fel az újrahasznosított kódexben. A franciaországi lelet az elveszett részek részleges rekonstrukcióján túl a szakemberek szerint lendületet adhat a teljes Arkhimédész-palimpszeszt modern újraolvasásának is, felhasználva azokat a legújabb fizikai és optikai technológiákat, amelyek a húsz évvel ezelőtti, első nagy vizsgálati kampány idején még nem álltak rendelkezésre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Melyik évben gyilkolták meg Julius Caesart?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár