Rejtett kamrák nyomában: egy maja piramis titkai
2025. december 20. 11:05 Múlt-kor
A mexikói Chichén Itzá legismertebb emlékművét, az El Castillo-t a Kr. u. 8–12. század között emelték a yukatek maják a Tollas Kígyó istenség, Kukulcán tiszteletére. A lépcsős piramis nemcsak vallási központ volt, hanem az égi és földi világot összekapcsoló szimbolikus tengely is.
Az El Castillo (Forrás: Wikipédia / Daniel Schwen / CC BY-SA 4.0)
Korábban
Piramis az alvilág fölött
Korábbi, 2018-ban végzett geofizikai vizsgálatok kimutatták, hogy az El Castillo egy vízzel telt természetes üreg, azaz cenote fölé épült. Ez a föld alatti mélyedés 21 méter volt. Mindez azért fontos, mert a maják a cenotékat szent helyekként tisztelték: hitük szerint ezek voltak a Xibalba, vagyis az alvilág bejáratai. A piramis elhelyezésének így mély vallási jelentése volt.
Muográfia: betekintés a kőfalak mögé
Az új kutatást a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) vezette. A régészek a vizsgálat során egy nem invazív képalkotó eljárást (muográfiát) alkalmaztak, amely a kozmikus sugárzásból származó müonok segítségével képes feltérképezni a különböző építmények belsejét. Ez a módszer lehetővé tette, hogy a kutatók roncsolás nélkül azonosítsák a piramisban rejtőző üregeket vagy kamrákat, valamint a természetes geológiai képződményeket.
Ismert kamrák, új lehetőségek
A muográfiát első lépésben két már ismert belső kamra vizsgálatára használták. Ezeket az 1930-as években fedezték fel, azonban részletes elemzéseket az akkori technológiával még nem tudtak készíteni róluk. Ha a mostani technológia sikeresen azonosítja ezeket az ismert tereket, a kutatók kiterjesztik a vizsgálatot az egész építményre, hogy a még ismeretlen kamrákat is felkutassák.
Királyi sír rejtőzhet a piramisban?
A projekt a korábbi régészeti hipotézisek átértékelésére is lehetőséget ad. Kiderülhet például az is, hogy a piramis valóban királyi temetkezési helyként funkcionált-e egykor – korábban ugyanis sokan ezt feltételezték.
Siker esetén a kutatás jelentős áttörést jelentene a közép-amerikai monumentális építészet roncsolásmentes feltárásában, és új mintát adhatna más nagy piramisok vizsgálatához is. A kutatás eredményei tehát nemcsak a Chichén Itzával kapcsolatos ismereteinket mélyíthetik el, hanem új fejezetet nyithatnak az ősi civilizációk tanulmányozásában is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Július 10-én ismét SunSet Picnicet rendeznek Ópusztaszeren 13:34
- Politikai allegóriaként értelmezték Vergilius méhekről szóló történetét 12:53
- Háború közben forgatták Szaddám Huszein hatalmas iraki filmeposzát 11:47
- Aranygyűrűk és gazdag sírok kerültek elő egy új thaiföldi lelőhelyről 10:58
- Paul Revere véres metszete a britek ellen fordította az amerikai gyarmatokat 09:19
- Jézus és Mithrász neve is szerepel egy 1700 éves arámi feliraton 07:54
- Huszonegy év alatt tárta fel egy amatőr kincskereső a 16. századi hajó kincsét tegnap
- Újra ásnak Göring farkasvermi házánál a rejtélyes csontvázleletek miatt tegnap
