Rejtett kamrák nyomában: egy maja piramis titkai

A mexikói Chichén Itzá legismertebb emlékművét, az El Castillo-t a Kr. u. 8–12. század között emelték a yukatek maják a Tollas Kígyó istenség, Kukulcán tiszteletére. A lépcsős piramis nemcsak vallási központ volt, hanem az égi és földi világot összekapcsoló szimbolikus tengely is.

Piramis az alvilág fölött

Korábbi, 2018-ban végzett geofizikai vizsgálatok kimutatták, hogy az El Castillo egy vízzel telt természetes üreg, azaz cenote fölé épült. Ez a föld alatti mélyedés 21 méter volt. Mindez azért fontos, mert a maják a cenotékat szent helyekként tisztelték: hitük szerint ezek voltak a Xibalba, vagyis az alvilág bejáratai. A piramis elhelyezésének így mély vallási jelentése volt.

Muográfia: betekintés a kőfalak mögé

Az új kutatást a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) vezette. A régészek a vizsgálat során egy nem invazív képalkotó eljárást (muográfiát) alkalmaztak, amely a kozmikus sugárzásból származó müonok segítségével képes feltérképezni a különböző építmények belsejét. Ez a módszer lehetővé tette, hogy a kutatók roncsolás nélkül azonosítsák a piramisban rejtőző üregeket vagy kamrákat, valamint a természetes geológiai képződményeket.

Ismert kamrák, új lehetőségek

A muográfiát első lépésben két már ismert belső kamra vizsgálatára használták. Ezeket az 1930-as években fedezték fel, azonban részletes elemzéseket az akkori technológiával még nem tudtak készíteni róluk. Ha a mostani technológia sikeresen azonosítja ezeket az ismert tereket, a kutatók kiterjesztik a vizsgálatot az egész építményre, hogy a még ismeretlen kamrákat is felkutassák.

Királyi sír rejtőzhet a piramisban?

A projekt a korábbi régészeti hipotézisek átértékelésére is lehetőséget ad. Kiderülhet például az is, hogy a piramis valóban királyi temetkezési helyként funkcionált-e egykor – korábban ugyanis sokan ezt feltételezték.

Siker esetén a kutatás jelentős áttörést jelentene a közép-amerikai monumentális építészet roncsolásmentes feltárásában, és új mintát adhatna más nagy piramisok vizsgálatához is. A kutatás eredményei tehát nemcsak a Chichén Itzával kapcsolatos ismereteinket mélyíthetik el, hanem új fejezetet nyithatnak az ősi civilizációk tanulmányozásában is.