Mit árul el a genetika a maja civilizáció összeomlásáról

A maja civilizáció nem tűnt el teljesen a történelem süllyesztőjében. Bár a klasszikus korszakban Copán népessége drámaian csökkent, a genetikai örökségük tovább él a mai közép-amerikai népességben. Új tanulmány genetikai vizsgálata új fényt vet a mára rejtélyessé vált civilizáció összeomlására és a népesség sorsára.

Drámai népességcsökkenés Copánban

Az ősi maja város, Copán közelében talált csontvázak új nyomokat tártak fel a klasszikus maja civilizáció összeomlásáról. A kutatások szerint bár a népesség drámaian lecsökkent, nem tűnt el teljesen.

A mai Nyugat-Honduras területén fekvő Copán városában hét, a klasszikus maja korszakból (Kr. e. 250 – Kr. u. 900) származó ember genomját vizsgálták meg. Az eredmények szerint a maja népesség körülbelül 1200 évvel ezelőtt, Kr. u. 750 körül drámaian visszaesett.

„Eredményeink a populáció méretének csökkenésére utalnak a maják körében” – nyilatkozta Shigeki Nakagome, a Dublini Trinity College genomikai orvostudományi adjunktusa. Ez a megfigyelés egybevág a régészek korábbi feltételezéseivel: a népesség csökkent, de nem tűnt el teljesen.

A tanulmányt május 28-án tették közzé a Current Biology folyóiratban. A kutatók azt is vizsgálták, hogyan változott meg Copán társadalma, amikor a 420-as évek végén kívülállók vették át a hatalmat.

Kívülállók, dinasztiák és keveredés

Copán a klasszikus maja civilizáció délkeleti határán fekvő fontos központ volt. A városban 426-ban alapított királyi dinasztiát a kívülálló, K'inich Yax K'uk' Mo' nevű férfi hozta létre. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a maja területeken gyakori volt a migráció és a génáramlás, de a copáni génkeveredést eddig nem vizsgálták részletesen.

A hét csontváz genomjának elemzése alapján a kutatók megállapították, hogy a vizsgált személyek különböző anyai vonalakról származtak. Két férfi ugyanahhoz az Y-kromoszóma vonalhoz tartozott, és együtt temették el őket – egyikük egy gazdag uralkodó, a másik valószínűleg áldozat lehetett. Bár genetikai kapcsolatot mutattak, közeli rokonságot nem találtak. Nakagome szerint az Y-kromoszóma haplocsoportjuk ma is gyakori az amerikai őslakosok körében.

A maja genetikai örökség és a népesség változásai

A copáni genomokat más szibériai és amerikai leletekkel összevetve a kutatók bizonyítékot találtak a genetikai folytonosságra a maja régióban, Kr. e. 3700-tól egészen napjainkig. Ez azt jelzi, hogy a helyi származás fennmaradt a klasszikus maja civilizáció összeomlása után is.

A kutatók szerint a klasszikus korszak alatt Mexikóból érkező emberek is bekapcsolódtak a copáni társadalomba, például Chichén Itzá térségéből. Ezek a kívülállók – talán az uralkodó dinasztia tagjai – keveredtek a helyiekkel, és új, kevert származású közösséget alkottak.

Népességrobbanás, majd összeomlás

A genetikai adatok alapján a kutatók megbecsülték a népesség méretét is. A modellszámítások szerint a maja népesség körülbelül Kr. u. 730 körül tetőzött, mintegy 19 000 főre nőtt. A növekedést valószínűleg a kukoricatermesztés fejlődése tette lehetővé, amely több embert tudott eltartani.

A népesség mérete azonban Kr. u. 750 körül csökkenni kezdett, ami a klasszikus maja civilizáció összeomlásának kezdetére esik.

Bár a maja politikai rendszer összeomlott, a genetikai örökség tovább él. A kutatók szerint a népesség fennmaradt, és a jelenlegi több mint 7 millió maja ember közvetlen genetikai kapcsolatban áll őseikkel. „A genetikai folytonosság arra utal, hogy az összeomlás után sem váltotta fel más népcsoport a majákat” – írták a kutatók.