Rejtélyes neolitikus gödröket találtak a régészek Stonehenge közelében

2025. november 28.-Múlt-kor

Egy friss tanulmány megerősítette, hogy több mint 4000 évvel ezelőtt tizenhat hatalmas gödröt ástak Stonehenge közelében.

Stonehenge
Stonehenge (Forrás: Wikipédia / Wigulf~commonswiki / CC BY 2.5)

A néhány évvel ezelőtti vizsgálatok után mostanra biztossá vált, hogy egy hatalmas neolitikus gödörsor húzódik a Stonehenge közelében. A Wiltshire megyei Durrington Walls környékén feltárt óriási mélyedések szabályos távolságra helyezkednek el egymástól. Átmérőjük mintegy tíz méter, mélységük pedig meghaladja az öt métert is.

A neolitikus közösségek és a számolás

Az kutatók megállapították: a több mint négyezer évvel ezelőtt készült gödrök emberi munka eredményei. Vince Gaffney, a Bradfordi Egyetem régésze kiemelte: hatalmas fizikai erőfeszítést igényelhetett a több mint két emelet mély gödrök kiásása a kemény, krétás talajból.

A patkó alakban elrendezett gödrök egy másik, Larkhill közelében található leletanyaghoz hasonlíthatók. „A kör meglepően pontos. Ez arra utal, hogy az építők úgy helyezték el őket, hogy azok mindenütt azonos távolságra legyenek egymástól” – mondta a professzor. Gaffney szerint mindez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a neolitikus közösségek már tudatosan mértek és számoltak.

DNS és keltezés

A kutatók éppen egy tizenkét négyzetkilométeres területet vizsgáltak át, amikor rábukkantak az óriási mélyedésekre. Mivel a gödrök felszíni nyomai már eltűntek, és túl nagyok voltak ahhoz, hogy gyorsan feltárják őket, szűk fúrásokkal vettek mintát belőlük. A mintákból kinyert DNS többek között juhok és szarvasmarhák maradványait azonosította, ami a keltezést is segítette. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a gödröket mintegy ezer éven át nyitva tartották.