Rejtélyes kincsek a mexikói hegyekben, 500 éves leletek

Mexikói barlang mélyén több mint 500 éve elrejtett tárgyakat fedeztek fel a kutatók. A leletek termékenységi rituálékra utalnak, és a térség ősi kultúráinak titkairól mesélnek.

Ősi kincsek a mexikói barlang mélyéről

Miközben egy barlangot kutatott a mexikói hegyekben, Katiya Pavlova barlangász modernkori szemétkupacnak tűnő halmot fedezett fel. Közelebbről megvizsgálva azonban kiderült, hogy amit talált, az nem szemét, hanem több mint 500 éves leletegyüttes. A tárgyakat valószínűleg termékenységi rituálékhoz használták - írta meg a LiveScience.

"A barlang folytatódott, de a mennyezet alacsonyan volt. Vissza kellett tartani a lélegzetet, és le kellett merülni a víz alá, hogy átjussunk" – mesélte Pavlova. Itt fedezték fel a két gyűrűt, amelyeket cseppkövekre helyeztek.

A Tlayócoc-barlang titka

A Tlayócoc-barlang Guerrero államban található, 2380 méter magasan a tengerszint felett. A "Tlayócoc" jelentése a helyi nahuatl nyelven: "Borzok barlangja". A barlangot víz- és denevérguanó-forrásként ismerték a helyiek. 2023 szeptemberében Pavlova és a helyi vezető, Adrián Beltrán Dimas voltak az elsők, akik valószínűleg ötszáz éve beléptek a barlangba.

Mintegy 150 méterrel a barlang bejárata után a mennyezet drámaian beszűkül. Pavlováéknak úgy kellet átjutniuk a szűkületen, hogy a víz és mennyezet között mindössze 15 centiméter rés volt. "Adrián megijedt, de a víz elég mély volt. Én mentem át először, hogy megmutassam neki: nem olyan nehéz" – idézte fel Pavlova.

Tizenégy rejtélyes lelet

A barlang mélyén Pavlova és Beltrán 14 leletet fedeztek fel. A tárgyak között volt négy kagylókarkötő, egy díszített csigaház (a Strombus nemzetségből), két ép kőkorong és hat korongtöredék, valamint egy elszenesedett fa darab. Azonnal értesítették a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézetet (INAH), amely régészeket küldött a helyszínre, hogy felmérjék a leleteket.

A karkötők elrendezése termékenységi szertartásokra utal. "A spanyolok előtti kultúrák számára a barlangok szent helyek voltak, az alvilág kapui, a Föld méhe" – magyarázta Miguel Pérez Negrete, az INAH régésze. A karkötők díszítése is beszédes, három darabon vésett motívumok láthatók, köztük a "xonecuilli" S-alakú szimbólum, amely a Vénusz bolygóval és az idő mérésével kapcsolatos. Egy másik ábrázolás emberalak profilja, amely a teremtő istent, Quetzalcoatl-t jelenítheti meg.

A Tlacotepehua kultúra öröksége

Pérez a leleteket a mezoamerikai történelem posztklasszikus korszakára, Kr. u. 950–1521 közé datálta. A tárgyak a kevéssé ismert Tlacotepehua kultúrához köthetők. "A páratartalom stabilitása miatt a tárgyak ilyen hosszú időn át fennmaradhattak" – tette hozzá Pérez.