Pogány praktikától a szekérrel csaló görögig: mit tudunk az 1896-os athéni olimpiáról?

Olimpia: múltból a jövőbe

Történelmi léptékkel nézve szinte elenyésző az a 125 év, amelyet az első újkori olimpia óta magunk mögött hagytunk. Az ókori olimpiák több mint ezer éves történetét I. Theodosius császár 393-as döntése zárta le, az egészen időszámításunk előtt 776-ig visszanyúló ókori hagyományt „pogány praktikának” bélyegezve.

Ezután annak ellenére következett több mint ezer éves kihagyás, hogy a reneszánsz óta különböző politikai színtereken, több alkalommal is kezdeményezték a dicső esemény visszavezetését (így például a 17. századi Angliában vagy a francia forradalom idején). Az 1859-től szervezett pánhellén játékok már a modern kori olimpia közvetlen előzményének tekinthetőek.

Persze mindez nem valósulhatott volna meg a méltán ismert – és a modern kori olimpia megálmodójaként számon tartott – Pierre de Coubertin báró hozzájárulása nélkül. Hathatós közreműködésével 13 ország 49 sportszövetségével megalakult a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság), amelynek vezetői között Kemény Ferenc is aktívan részt vett az események irányításában.

Az olimpia hivatalos jelszava a „Citius, altius, fortius!”, azaz „Gyorsabban, magasabbra, erősebben!” lett. Ez az elsősorban sportolóknak szánt mottó ugyanakkor a rendezvény szervezőinek is motivációul szolgálhatott, hiszen sokáig kérdéses volt, hogy Görögország képes lesz-e megszervezni az első újkori olimpiát.

Mi történt Athénban?

Az eredeti tervek között az is felmerült, hogy Párizsban legyen az első újkori olimpia az évszázadfordulón, mondván, a világkiállítással együtt PR-szempontból nagyobb lenne a nézőközönség. Amikor eldőlt, hogy a dátum 1896 (a helyszín pedig mégis Athén) lesz, anyagi nehézségek léptek elő a görög főváros rendezésével kapcsolatban, így került előtérbe Budapest. Az ötlet – amelynek egyik fő támogatója a már említett Kemény Ferenc volt – egészen az államvezetésig is eljutott, hiszen a Millenniummal egybekötve a magyar főváros egy világraszóló eseménynek szolgálhatott volna helyszínéül. Végül Athént egy gazdag görög kereskedő, Georgiosz Averoff mentette meg, így megkezdődhetett a modern kor első olimpiája.

A 13-as ugyan nem szerencseszám, mégis ennyi ország nevezett az eseményre (a rendező görögökön kívül Nagy-Britannia, az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Dánia, Svájc, Bulgária, Svédország, az Egyesült Államok, Ausztrália és Chile). 295 férfi sportoló (nők ekkor még nem vehettek részt), 9 sportág 43 versenyszámában (atlétika, torna, birkózás, vívás, kerékpározás, lövészet, úszás, tenisz, súlyemelés) próbálhatta ki magát.

A kor viszonyaihoz képest a rendezésre összességében nem lehetett panasz. Ugyan akadtak nehézségek – későn postázott meghívók, fagyos tengervíz, nem pontosan mért távok –, az 1896. április 6. és 15. között megrendezett eseményt siker koronázta. Az eddig megszervezett 31 (sajnos egyelőre nem 32) nyári olimpia a bizonyíték arra, hogy az újjáélesztés ötlete működött, az ötkarikás játék az emberiség egyik legjelentősebb eseményévé vált a 20-21. században.

1. Olimpia: múltból a jövőbe
2. Magyar vonatkozások

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Nagy-Britannia

• Kétszer is a rock and roll halhatatlanjai közé iktatták George Harrisont
• Extra fogainak tulajdonította csodálatos hangját Freddie Mercury
• Az építész, akiből Bond-gonosztevő vált: Goldfinger Ernő
• Ma már tűzijátékkal ünneplik Guy Fawkes pusztító tervének leleplezését
• Két világháború és megannyi csata sem volt képes legyűrni az elpusztíthatatlan katonát 
• Anyós-meny konfliktusok a brit királyi családban
• Életre szóló kutyakeksz-ellátmány is illette a brit különleges erőkkel szolgáló ebet
• Soha nem hallott Queen-dal jelent meg 1988-ból
• 267 brit katona tűnt el nyomtalanul a föld színéről Gallipolinál