A budapesti olimpiát is keresztülhúzta a szarajevói merénylet
2020. július 12. 12:03 Nagy Imre
„A béke vagy te, Sport” – fogalmazta meg líraian az olimpiaeszmét Óda a sporthoz című költeményében báró Pierre de Coubertin, a modern kori játékok életre hívója. A derék francia úgy vélte, ha a gyakorlatilag folyamatos háborúzással zajló ókorban sikerült letenni a fegyvereket az olimpiák idejére, miért ne történhetne meg ugyanez egy sokkal felvilágosultabb korszakban. Az 1896-os első újkori nyári játékok után azonban elég volt szűk két évtized, hogy kiderüljön, nem csupán időben vannak már messze az ókori versengések, szellemiségük is nagyon távol került az évezredekkel korábbitól. Sőt, homlokegyenest az ellenkezőjére fordultak a dolgok: nem az olimpiák szakítanak meg háborúkat, hanem a világ sporteseményei maradnak el fegyveres konfliktusok miatt.
Korábban
Az 1800-as évek vége sok szempontból lezárt egy korszakot, s nyitott meg egy újat. A második ipari forradalom egyaránt a vas és acél országaivá tett királyságokat és köztársaságokat, gépkocsik, repülők, gyorsuló vonatok alakították sosem látott módon mobilissá a világot, a mozikban megmozdultak a képek is, a hangok az éterben száguldoztak, maguk az emberek pedig gyorsabbak, erősebbek lettek, magasabbra jutottak. Citius, altius, fortius! – Gyorsabban, magasabbra, erősebben! Ez lett az újkori olimpiai játékok jelmondata.
Magyar fölény
Öt csodás sportseregszemle, Athén, Párizs, St. Louis, London és Stockholm után jöhetett a következő nagy játék. Fel Berlinbe, a VI. nyári olimpiai játékok helyszínére!
Mindezzel párhuzamosan ki lehetett volna adni ezt a jelszót is: És aztán fel Budapestre! A Magyar Olimpia Bizottság az egyik legaktívabb, sportdiplomáciai szempontból is az egyik legeredményesebb szereplője volt az új világmozgalomnak. Ennek eredményeként két évvel a soron következő, 1916-os berlini olimpia előtt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szavazásán Budapest nagy fölénnyel nyert a rivális Antwerpen előtt.
Nemcsak a hazai sport-, de a teljes magyar közvélemény büszkén konstatálhatta, hogy hat év múlva Budapesten dördül majd el az első futószámot indító startpisztoly. Sajnos ezt a végül soha el nem dördülő lövést mindössze pár hónappal a NOB döntése után Szarajevóban megelőzte egy másik. Azé a pisztolyé, amely 1914 nyarán kioltotta Ferenc Ferdinándnak, az osztrák–magyar császári-királyi trón várományosának életét, s amely után a világ soha nem lett többé az, ami addig volt. Ahogy a sportvilág sem. A szarajevói merénylet ürügyén kitört világháború egészen másfajta megmérettetésre kényszerítette a világ ifjúságát.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. nyári számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
