Titokzatos középkori települést tártak fel Németországban
Kiterjedt, több korszakot átfogó középkori település maradványait azonosították a németországi Halberstadt mellett, a Frevelgraben patak közelében. A feltárást, amelyet a Szász-Anhalt Tartományi Műemlékvédelmi és Régészeti Hivatal szakemberei az ost-i ipari park bővítése kapcsán végeznek, kivételes bepillantást enged a régió középkori népességének életmódjába, valamint a falvak elnéptelenedésének eddig kevéssé ismert folyamataiba.
- Német régészek egy több fázisban épült, később elhagyott középkori település nyomaira bukkantak Szász-Anhalt tartományban.
- A leletek ritkasága és a pusztulási réteg hiánya arra utal, hogy a lakók szervezetten távoztak és elvitték értékeiket.
- A térképek alapján a kutatók feltételezik, hogy a feltárt maradványok az egykori Kühlingen nevű faluhoz tartoznak.
A márciusban megkezdett ásatások során a régészek egy úgynevezett Ortswüstungot, vagyis egy lakói által végleg elhagyott falut tártak fel. Az előzetes geofizikai felmérések által jelzett struktúrák a valóságban is igazolódtak: jól kivehető telekhatárok, veremházak sorai, települési gödrök és két kút is előkerült a föld alól.
A helyszín vizsgálata alapján a település szerkezete idővel jelentősen átalakult, mivel a megfigyelt épületnyomok legalább két különálló megtelepedési fázist mutatnak. A korábbi és későbbi struktúrák egymást fedik, ami a belső tér folyamatos újrarendezésére, valamint a települést körülvevő árokrendszer többszöri módosítására utal.
A feltárás egyik leginkább figyelemre méltó sajátossága a tárgyi leletek alacsony száma. Míg a hasonló középkori elhagyott falvak területén általában bőségesen kerülnek elő kerámiatöredékek, szerszámok és háztartási eszközök, a halberstadti helyszínen ez idáig alig találtak ilyesmit. A szakemberek csupán néhány kerámiadarabot, valamint kevés fémtárgyat, köztük egy bronz csapot, különféle vereteket és övcsatokat regisztráltak.
A jelentős pusztulási réteg vagy tűzvészre utaló nyomok teljes hiánya, továbbá az értéktárgyak ritkasága együttesen arra enged következtetni, hogy a falu nem egy hirtelen katasztrófa következtében semmisült meg, hanem a lakosság szervezett, békés körülmények között távozott, magával víve minden mozdítható vagyonát.
A település azonosításában a korabeli és újkori térképészeti források nyújtanak támpontot. Az 1872 és 1943 közötti topográfiai térképek, valamint a 20. század fordulójáról származó dokumentumok az ásatási területtől nem messze északra, illetve nyugatra egyaránt jelölnek egy Kühlingen nevű, elnéptelenedett helységet. A kutatók ezért valószínűsítik, hogy a most feltárt maradványok ehhez az egykori faluhoz tartoznak.
Ez is érdekelhet
A középkori Európában, különösen a tizennegyedik és tizenötödik század során, a demográfiai változások, a járványok, a klímaváltozás és a gazdasági átrendeződés hatására számos aprófalvat hagytak el lakóik, hogy nagyobb, védettebb városokba költözzenek.
A halberstadti elvándorlás pontos idejének meghatározásához a régészek a helyszínen talált állatcsontokon radiokarbonos kormeghatározást fognak végezni. Az év végéig tartó munkálatok további adatokat szolgáltathatnak a térség évszázadokon átívelő településtörténetéről.
