Őskori emberek telepíthettek farkasokat egy svéd szigetre

Illusztráció egy ősi eurázsiai farkasról

A kutatás eredményei megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy az ember és a farkas kapcsolatának egyetlen fontos kimenetele a kutya háziasítása volt, és arra utalnak, hogy egyes őskori közösségek a farkasokat hosszabb ideig is tarthatták vagy gondozhatták anélkül, hogy azok valóban háziállattá váltak volna.

A kutatók a Svédországhoz tartozó, mindössze 2,5 négyzetkilométeres Stora Karlsö szigetén, a Stora Förvar-barlang feltárása során két, mintegy 3000–5000 éves kutyaféle maradványait vizsgálták meg. A genetikai elemzések egyértelműen kimutatták, hogy az állatok farkasok voltak, ami azért meglepő, mert a Balti-tengerben fekvő, őshonos szárazföldi emlősöktől mentes szigetet a farkasok a szakértők szerint csak emberi segítséggel érhették el. 

A csontok izotópos vizsgálata alapján a farkasok étrendjének jelentős részét tengeri eredetű táplálék, elsősorban fóka és hal alkotta. Mivel ez nagymértékben megegyezett a szigeten élő újkőkori és bronzkori fókavadászok és halászok étrendjével, a kutatók szerint valószínű, hogy az állatok táplálékuk jelentős részét közvetlenül az emberektől kapták. Az elemzett emlősök emellett kisebb méretűek voltak a korabeli szárazföldi farkasoknál, az egyik példány pedig rendkívül alacsony genetikai változatosságot mutatott, ami elszigetelt populációkra vagy emberi szelekció hatására kialakult állományokra egyaránt jellemző lehet.

A kutatók egy bronzkori farkas csontvázán súlyos végtagsérülés nyomait is azonosították, amely jelentősen megnehezíthette az állat mozgását, ennek ellenére mégis sokáig életben maradt. A kutatók szerint ez alapján feltételezhető, hogy a farkas valamilyen emberi gondoskodásban részesült, ezért valószínűleg nem kellett önállóan elejtenie zsákmányát. 

A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint az eredmények arra utalnak, hogy az őskori emberek és a farkasok kapcsolata jóval változatosabb lehetett annál, mint amit a kutyák háziasításának története alapján eddig feltételeztek. Elképzelhető, hogy egyes közösségek hosszabb időn át együtt éltek a farkasokkal, miközben az állatok soha nem váltak valódi háziállattá. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Hitler

• Blondi szemszögéből nézhetjük végig Hitler utolsó napjait
• Cranach festményének útja Hitler nappalijától a londoni Nemzeti Galériáig
• A Berghof-csapda, Hitler kiszolgáltatottsága
• Kudarcokkal teli út vezetett Hitler hatalomra jutásához
• Mi lett volna, ha Hitler kapja meg előbb az atombombát?
• Diktátorok titkos szenvedélyei – Amikor a kegyetlen vezetők kertészkedtek, rajzoltak és hegedültek
• Hitler kutyái: Ebek a náci hadigépezetben
• A Führer árnyéka – A Hitler-naplók botránya
• Martin Bormann, a „leghűségesebb párttárs”