Ősi temető és település maradványai kerültek elő Egyiptomban
Több mint hatezer évet felölelő temetőt tártak fel régészek Egyiptomban, ahol a predinasztikus kortól egészen a Ptolemaiosz-korig használt sírok kerültek elő. A lelőhelyen lakóépületek, használati tárgyak és a hikszoszok korára utaló nyomok is napvilágra kerültek.
- A Kom El-Khalgan lelőhelyen egy, a predinasztikus kortól a Ptolemaiosz-korig használt temetőt tártak fel.
- A leletek megerősítik, hogy a térség a hikszoszok uralkodása idején is lakott volt.
- A sírokból gazdag temetkezési mellékletek, köztük ékszerek, amulettek, bronzeszközök és kerámiák kerültek elő.
Egy több mint hatezer évet felölelő temetőt tártak fel egyiptomi régészek a Kom El-Khalgan régészeti lelőhelyen. A sírok a predinasztikus kortól egészen a Ptolemaiosz-korig követik nyomon a térség történetét, így a lelőhely ritka lehetőséget kínál az egyiptomi temetkezési szokások és településtörténet hosszú távú vizsgálatára.
A legkorábbi temetkezések az i. e. negyedik évezred első feléből származnak. Az egyszerű, homokba mélyített sírokban főként kézzel készített kerámiaedényeket és tengeri kagylókat találtak, míg a sírok nagy száma arra utal, hogy a környék már ekkor is sűrűn lakott lehetett.
A feltárás során a második átmeneti korból és az Újbirodalom időszakából származó sírok is előkerültek. A leletek megerősítik, hogy a területet a hükszoszok uralkodása idején is lakták, ami összhangban áll a közeli Avarisz, az akkori főváros közelségével. A sírokból ékszerek, amulettek, skarabeuszok, bronzeszközök és különféle kerámiák kerültek elő, a Ptolemaiosz-korból pedig egy gyermek két újrahasznosított amforában történt temetkezését is feltárták.
Ez is érdekelhet
A temető mellett egykori lakóterület maradványait is azonosították. A kutatók agyagtégla épületeket, gabonatároló silókat, kemencéket, tűzhelyeket, valamint egy Újbirodalom kori épület alapjait tárták fel, amelyek a korabeli mindennapi életre is rávilágítanak.
A feltárást vezető szakemberek szerint a Kom El-Khalgan lelőhely fontos adatokkal szolgálhat az ókori egyiptomi települések fejlődéséről, a temetkezési szokások változásáról és az emberi közösségek környezethez való alkalmazkodásáról. A kutatás jelenleg is folytatódik.
