„Belülről” vehették át az uralmat Egyiptom felett a rejtélyes hükszoszok

Idegen szokások

Habár a hükszoszok voltak az első idegen eredetű urai az egyiptomi civilizációnak, a kormányzásuk által fémjelzett mintegy száz évből kevés írott forrás áll rendelkezésre. Évszázadokon át az egyetlen ismert említésük az volt, amely egy Manethón nevű, Ptolemaiosz-kori krónikás Kr. e. 3. században írt, Egyiptom történelme (latinul Aegyptiaca) néven ismert művében fordult elő.

Manethón elbeszélésében a hükszoszok az egyiptomi Középbirodalom bukását (Kr. e. 1650 körül) követően rohanták le a zűrzavarba süllyedő országot északkelet felől. Miután az újkorban megfejtésre került az egyiptomi hieroglif írás, a tudomány néhány további részletet is megismert az állítólagos invázióval kapcsolatban, azonban ezek is későbbi, egyértelműen elfogult leírásokból származtak.

Az egyiptomi uralkodók rendszeresen semmisítették meg elődeik írott hagyatékát, és igyekeztek saját propagandájukkal elhomályosítani eredményeiket. A későbbi dinasztiák fáraói a hükszoszokat egyöntetűen a zűrzavarral és a rend felbomlásával hozták összefüggésbe.

1885-ben régészek megtalálták a hükszosz főváros, Avarisz maradványait a Tell el-Daba nevű településnél a Nílus deltavidékén, Kairótól mintegy 120 kilométerre északra. Az elkövetkező évtizedek ásatásai alapján a tudósok arra jutottak – a hükszosz építészet, temetkezés és tárgyi kultúra alapján –, hogy a rejtélyes nép valóban Egyiptomon kívülről, a Közel-Keletről származott.

„A nem egyiptomi szokás szerint elrendezett sírok különösen érdekesek voltak – általában férfiak, akiket bronz fegyverzettel temettek el épített sírokban, szkarabeuszok vagy egyéb, az egyiptomiak körében bevett, védelmet nyújtó amulettek nélkül” – mondta el Christ Stantis, az angliai Bournemouth Egyetem régészeti és antropológiai tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

„A leginkább elitek sírjain kívül valamilyen lófélék – talán szamarak – is el voltak temetve, gyakran párosával, mintha fogatot húznának. Ez egyrészt meglehetősen idegen szokás, de egyúttal magas státuszra is utal” – mondta Stantis.

A tudósok azonban arról is beszámoltak tanulmányukban, hogy a hükszoszok már jóval Kr. e. 1638-as hatalomátvételük előtt, több hullámban megérkeztek a Nílus deltavidékére.

1. Idegen szokások
2. Nők vándorlása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház