Háromdimenziós modell készült a kihalt őslóról
Kínai és amerikai kutatók paleogenetikai és anatómiai adatok ötvözésével rekonstruálták a régen kihalt Equus ovodovi ősló megjelenését, a Csilin Egyetem és az amerikai Evolutio LLC közös projektjében egy háromdimenziós modellt mutattak be a patás állatról. A vizuális rekonstrukció egy olyan lófélét tesz láthatóvá, amely az eurázsiai térségben évezredeken át élt együtt a korai emberi populációkkal.
- Kínai és amerikai szakemberek ősi DNS-adatok és összehasonlító anatómiai vizsgálatok alapján megalkották az Equus ovodovi nevű ősló teljes, háromdimenziós vizuális rekonstrukcióját.
- A lófélék családjának negyedik, a szamarakhoz és a zebrákhoz közelebb álló önálló fejlődési vonalát képviselő állat csontmaradványai több mint száz évig fejtörést okoztak a tudománynak.
- A mintegy szamár méretű, barna szőrzetű patás egészen a bronzkorig fennmaradt az eurázsiai sztyeppéken, mielőtt végleg eltűnt volna a régió faunájából.
A modell elkészítését többéves előkészítő munka előzte meg. A Csilin Egyetem és a Senhszi tartományban működő Északnyugati Egyetem kutatói 2022-ben sikeresen vontak ki magas minőségű genetikai adatokat a feltárt csontmaradványokból. Ezt az adatbázist felhasználva a szakemberek a közelmúltban a ma élő ázsiai vadszamarak és házi lovak anatómiai jellemzőivel vetették össze a fosszíliákat. A csontváz és az izomzat felépítését követően alkották meg a faj külső megjelenését, amely a kapott eredmények alapján egy szamár méretű, barna szőrzetű élőlény volt.
Az Equus ovodovi azonosítása hosszú ideig kihívást jelentett a szakembereknek. A nagyjából negyvenezer évesre datált első leletek a délnyugat-szibériai régió egyik barlangjából kerültek elő töredékes állkapocscsontok formájában.
Bár később Észak-Amerikában, Afrikában és Északkelet-Kínában is találtak a fajhoz köthető csontokat, a hiányzó koponyaleletek miatt a pontos anatómia több mint száz évig ismeretlen maradt. A jelenlegi kutatások bizonyították, hogy a vizsgált faj a lófélék egy negyedik, önálló fejlődési vonalát képviselte a lovak, a zebrák és a szamarak mellett.
Az evolúciós vizsgálatok szerint ez a fejlődési ág mintegy 2,3 és 2,7 millió évvel ezelőtt vált el a többi lóféleségtől. A genetikai állomány elemzése rávilágított, hogy az állat rendszertanilag közelebb állt a mai szamarakhoz és zebrákhoz, mint a modern házi lovakhoz.
Ez is érdekelhet
Különös jelentőséggel bír a faj túlélésének időtartama, a populációk ugyanis egészen a bronzkorig fennmaradtak. Az állat élettere így egybeesett a korai fémműves társadalmak expanziójával és a vadlovak ember általi megzabolázásának, valamint háziasításának folyamatával, mielőtt végleg eltűnt volna.
Caj Ta-vej, a Csilin Egyetem bioarcheológiai laboratóriumának vezető kutatója hangsúlyozta, hogy míg a genetikai adatok a rendszertani besorolást határozzák meg, a fizikai forma visszaépítése lehetővé teszi a faj teljes biológiai értelmezését. A bizonyítható tudományos adatokon alapuló háromdimenziós rekonstrukció a jövőben az anatómiai kutatásokat és a természettudományos oktatást egyaránt szolgálja, segítve az emberrel egykor együtt élő kihalt állatok pontosabb megismerését.
