Ősi hamvasztás nyomai Malawiban: 9500 éves nő fej nélküli maradványaira bukkantak Afrikában

Egy új tanulmány szerint Afrika legősibb hamvasztásos leletére bukkantak Malawiban. 9500 évvel ezelőtt egy nő fej nélküli testét égették el a területen egy napjainkban is fennálló máglyán.

A máglyát Malawi területén, a Hora-hegy lábánál található ősi temetkezési helyen azonosították. A lelőhelyen lévő sírok 8–16 ezer évvel ezelőttről származnak – ám hamvasztásos temetkezésre eddig még nem találtak példát köztük.

A vizsgálat

A kutatók összesen 170 csonttöredéket elemeztek. Az eredmények szerint az elhunyt nő kevesebb mint 150 centiméter magas lehetett, és 18–60 éves kora között hunyt el. A máglya maradványai között kőeszközöket is találtak, amelyek temetkezési mellékletek lehettek egykor.

Fej nélküli test és vágásnyomok

„Meglepő módon a máglyán nem találtunk fog- vagy koponyacsontdarabokat” – mondta Elizabeth Sawchuk bioarcheológus, a Clevelandi Természettudományi Múzeum emberi evolúciós kurátora. A kutatók szerint a nő fejét az elégetés előtt távolíthatták el.

A Science Advances folyóirat január 1-jén megjelent tanulmánya szerint több csonton vágásnyomokat is azonosítottak. Ezek arra utalnak, hogy a test egyes részeit lecsupaszították vagy leválasztották a testről. A vágások és a koponya eltávolítása a társadalmi emlékezethez, az emlékezési rítusokhoz és az ősök tiszteletéhez kapcsolódhatott – magyarázta Jessica Cerezo-Román, az Oklahomai Egyetem antropológusa, a kutatás vezetője.

Ősi hamvasztás Afrikában

A kutatócsoport azt is megállapította, hogy a nőt valószínűleg néhány nappal a halála után hamvasztották el, még a bomlási folyamat megindulása előtt. A máglya működtetéséhez legalább 30 kilogramm fára és fűre lehetett szükség, ami szervezett, közösségi részvételt igényelt.

Az elemzések szerint a tüzet folyamatosan táplálták, hogy a hőmérséklet elérje, sőt meghaladja az 500 Celsius-fokot. Ez a hőfok elengedhetetlen ahhoz, hogy a csontok töredezetté váljanak.

Ritka rítus egy ősi világban

„A hamvasztás rendkívül ritka mind az ősi, mind a modern vadászó-gyűjtögető közösségek körében” – hangsúlyozta Cerezo-Román. Ennek oka, hogy a máglyás égetés jelentős mennyiségű munkát, időt és tüzelőanyagot igényel.

A legkorábbi ismert hamvasztási máglya egy alaszkai lelőhelyről származik, ahol egy hároméves gyermeket égettek el körülbelül 11 500 évvel ezelőtt. Afrikában a mostani felfedezés előtt a legkorábbi ilyen máglyák körülbelül 3500 évesek voltak, és a kenyai neolitikus közösségekhez kötődtek.

Kiemelt helyszín egy kivételes személynek

Az egyik legnagyobb nyitott kérdés a felfedezéssel kapcsolatban, hogy miért éppen ez a nő részesült ebben az egyedi bánásmódban. „Különleges személynek kellett lennie – másképp nem kaphatott volna ilyen kivételes temetést” – fogalmazott Jessica Thompson, a Yale Egyetem antropológia adjunktusa.