Mit árul el az ősi Kerma temetkezés a 4000 évvel ezelőtti Afrikáról?
2025. december 3. 19:05 Múlt-kor
A Bajuda-sivatagban feltárt, i. e. 2050–1750 közé datált sír egy olyan Kerma temetkezés bizonyítékait tárta fel, amelyhez hasonlót eddig nem ismertek Afrikában. A kerámiaedényben talált elszenesedett növényi, állati és rovarmaradványok egy különös halotti rituáléra utalnak, amely új fényt vet a korai núbiai civilizáció mindennapjaira és környezetére.
Illusztráció
Korábban
Rejtélyes nyomok egy 4000 éves Kerma temetkezésből
Egy elszigetelt szudáni temetkezésből először kerültek elő bizonyítékok egy eddig ismeretlen rituáléról. A kutatók szerint a szokatlan lelet egy olyan Kerma temetkezés része, amely közel négyezer éve zajlott a korai núbiai királyság területén.
A sírban talált kerámiaedény elszenesedett növényi és fa maradványokat, állati csontokat és rovarokat tartalmazott. A kutatócsoport úgy véli, ezek egy halotti lakoma maradványai lehettek.
„Nem tudunk hasonló esetről” – mondta Henryk Paner, a Varsói Egyetem Mediterrán Régészeti Központjának régésze. – „Éppen ez teszi rejtélyessé a felfedezést, hogy a rituálé jelentőségét sem ismerjük.”
A Bajuda-sivatag magányos sírja
A most elemzett temetkezést 2018-ban tárták fel az északkelet-szudáni Bajuda-sivatagban. A sírt i. e. 2050 és 1750 közé datálták, így a benne nyugvó középkorú férfi valószínűleg a Kerma Királysághoz tartozott – ahhoz a korai núbiai civilizációhoz, amely az ókori Egyiptom szomszédságában alakult ki.
A sírt egy ovális földhalom fedte. A férfi csontváza mellett két kerámiaedény került elő, valamint 82 kékmázas koronggyöngy a nyakán. A mellékletek egyszerűsége arra utal, hogy az elhunyt nem az elit tagja volt. A két edény közül az egyik üresen, fejjel lefelé feküdt. A másik azonban rendkívül szokatlan tartalmat rejtett.
Egy edény tele meglepetéssel
A közepes méretű kerámiaedényben a kutatók növények, fa, állatok, rovarok és koprolitok – megkövesedett ürülék – elszenesedett maradványait azonosították. A faanyag túlnyomórészt akác volt. A növényi részek között két hüvelyest – feltehetően lencsét és babot – valamint gabonaszemeket találtak. Az edényben lárvaszúnyogok maradványai is előkerültek, amelyek valószínűleg a friss növényekkel kerültek bele.
Mivel az edény falán nincs égési nyom, a kutatók úgy vélik, a maradványokat nem benne égették el. A csontok talán egy halotti lakoma részeként kerültek a tűzbe, majd onnan a korsóba.
Mit árul el a rituálé a környezetről?
A botanikai leletek alapján a terület a temetés idején sokkal nedvesebb, szavannás jellegű környezet volt. Ez éles ellentétben áll a mai, száraz, nyílt sivatag képével.
A kutatók szerint még egy „látszólag szerény helyszín” is fontos adalékokat kínálhat a régió múltbeli éghajlatának és környezetének rekonstruálásához.
A most feltárt temetkezés az első, amely a Kerma temetkezés rituális gyakorlatának ilyen korai és részletes bizonyítékát őrzi. A hasonló lelőhelyek hiánya arra utalhat, hogy a térség kulturális kapcsolatai sokkal összetettebbek voltak, mint korábban gondolták. A kutatók szerint további feltárásokra van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük a korai afrikai árucsere és eszmeáramlás mintázatait.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Sziklarajzok tárják fel a szibériai sámánok rituális portáljait tegnap
- Új funkciót kapnak a Ruhr-vidék templomai tegnap
- Őskori emberi DNS-t találtak európai barlangok falain tegnap
- Előkerült egy hirosimai túlélő eddig ismeretlen visszaemlékezése tegnap
- Mesterséges intelligenciával rekonstruálják az ókori kínai bambusztekercseket tegnap
- Árverésre kerül I. Erzsébet újra azonosított borostyán portréja tegnap
- 3D-ben rekonstruáltak egy ókori római víztározót Spanyolországban tegnap
- Újra látogatható Habsburg Miksa egykori trieszti kocsiútja tegnap
