Ősi halál az Andokban egy türkizbányában

Egy természetesen mumifikálódott, mintegy 1100 éves férfi maradványai arra utalnak, hogy a türkizbányászat során vesztette életét az Andokban, egy bányaomlás során.

A türkizbányászat áldozata az Atacama mélyén

Egy férfi körülbelül 1100 éves, természetesen mumifikálódott maradványainak elemzése szerint nagy valószínűséggel türkizbányászat során bekövetkezett baleset okozta a halálát Chilében. A csontvázon kimutatott kiterjedt, tompa tárgy okozta traumák arra utalnak, hogy a férfit bányaomlás érhette munka közben.

Felfedezés az Atacama-sivatag közepén

A testet és a hozzá tartozó sírmellékleteket – köztük egy íjat, nyilakat és hallucinogén anyagok használatához kapcsolódó szipkakészletet – az 1970-es években tárták fel az Atacama-sivatag területén. A lelőhely a mai El Salvador közelében, egy spanyol hódítás előtti türkizbánya szomszédságában található.

A múmia bal alsó lábszárcsontján már korán észleltek egy törést, amely balesetre utalt, ám a maradványok teljes, átfogó vizsgálata csak 2023-ra fejeződött be.

A International Journal of Osteoarchaeology december 15-i számában megjelent tanulmányban Catalina Morales és Francisco Garrido, a santiagói Nemzeti Természettudományi Múzeum régészei CT-vizsgálatok és röntgenfelvételek segítségével tárták fel a sérülések részleteit.

„Valószínű, hogy egy bányász lépett be a bányába, és kőkalapácsokkal fejtette ki a türkizt a környező kőzetből” – írták Morales és Garrido a Live Science számára. „Sziklaomlás esetén nem volt semmilyen védekezési forma.”

Súlyos gerincsérülések és azonnali halál

Az elemzés szerint a férfi 25 és 40 év közötti lehetett halálakor. A maradványokat Kr. u. 894 és 1016 közé datálták, a középső Andok késő középkori átmeneti időszakára, a Wari Birodalom összeomlása és az Inka Birodalom felemelkedése közé.

A felső gerincszakaszon több, be nem gyógyult törést azonosítottak. Borda-, lapocka- és kulcscsontsérülések voltak, ami arra utal, hogy „tompa ütés érte a hát felső részét egy széles területen”, és hogy „a bal felső mellkast érte a legerősebb behatás”. Az ütközés következtében csigolyák mozdultak el, a bordakosár pedig részben beszakadt.

A gerinc alsó szakaszán talált törések valószínűleg a felsőtestet ért kezdeti sérülés következményei voltak. A kutatók szerint az ilyen típusú sérülések rendszerint súlyos gerincvelő-károsodással és rendkívül magas halálozással járnak.

A koponyán, a nyakon és a karokon nem találtak sérüléseket. Ez arra utal, hogy a férfit fejjel lefelé fordított testhelyzetben érhette az ütés. Elképzelhető, hogy aktívan bányászott, vagy a karjaival próbálta védeni a fejét, amikor egy felülről lezuhanó kőtömb eltalálta. Hasonló sérülésmintákat földrengések áldozatainál, valamint erdészeti, építőipari és bányászati munkahelyi baleseteknél is megfigyeltek.

A türkizbányászat mindennapjai az Andokban

A kutatók szerint az Atacama térségében mintegy kétezer éven át folyt a türkizbányászat. A bányászok kőkalapácsokat, fa- és kőlapátokat, valamint kosarakat használtak a féldrágakő kitermeléséhez. A nyersanyagot a bányásztáborokba szállították, ahol gyöngyöket készítettek belőle, majd kereskedelmi és cserehálózatokon keresztül terjesztették a spanyol hódítás előtti inka útrendszer mentén.

A legtöbb lelőhely sekély, szabadtéri bánya volt, ezért a bányászok nem viseltek védőfelszerelést. Az El Salvador környéki bánya azonban ritkaságnak számított, mivel föld alatti járatokkal is rendelkezett.

„A régészeti kontextust figyelembe véve ez az egyén nagy valószínűséggel türkiz kitermelése közben halt meg, amikor egy kő a bánya mennyezetéről a hátára zuhant” – írták a kutatók. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy további vizsgálatok szükségesek az ősi bányászok életkörülményeinek és munkakockázatainak pontosabb megértéséhez.