Ősi érmék árulják el a 4. századi zsidó lázadás történetét
Izraeli régészek huszonkét darab, több mint 1600 éves bronzérmét találtak Hukokban, a bibliai Kafarnaum közelében. Az érmék kézzelfogható bizonyítékai egy kevéssé ismert, de annál izgalmasabb római kori felkelésnek.
Egyedülálló történelmi bizonyíték
Izraeli régészek nemrégiben különleges leletanyagra bukkantak: huszonkét bronzérmét fedeztek fel egy földalatti rejtekhelyen, az észak-izraeli Hukok falu területén. A helyszín mindössze három mérföldnyire fekszik az újszövetségi Kafarnaumtól, attól a településtől, ahol a Biblia számos jelenete játszódik. Az érmék jelentőségét növeli, hogy a Kr. u. 4. században – a Gallus-lázadás idején – verhették és használhatták őket. Erről a felkelésről pedig sajnos igencsak kevés régészeti emlék állt eddig a történészek rendelkezésére – egészen mostanáig.
A gondosan elrejtett kincs
A bronzpénzeket egy szűk, kanyargós alagút végén lévő hasadékban fedezték fel. Az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA) szerint elhelyezésük tudatos tervezésre utal. „A tulajdonosok valószínűleg szándékosan rejtették el az érméket, hogy a vész elmúltával visszamehessenek értük” – magyarázta Uri Berger, az IAA kutatója.
A rejtekhely egyébként már korábbi felkelések idején is búvóhely lehetett. Az alagutakat valószínűleg rendszeresen használták már az első századi nagy lázadás és a Kr. u. 132–136 közötti Bar-Kochba-felkelés alatt is.
Ez is érdekelhet
Tudomány és közösség
A lelet nemcsak tudományos, hanem közösségi szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. Eli Escusido, az IAA igazgatója így fogalmazott ezzel kapcsolatban: „Reméljük, hogy a hukoki helyszín mágnesként vonzza majd nemcsak a kutatókat, hanem az izraeli és a külföldi turistákat is. Jelenleg azért dolgozunk, hogy mindenki élvezhesse e rejtett kincsek szépségét.”
