Ókori római császári fürdőt tártak fel egy szerbiai védőtoronyban

2026. szeptember 5.-Múlt-kor

Egyedülálló építészeti megoldást, egy római császári fürdőt azonosítottak a szerbiai Vrelo-Šarkamen régészeti lelőhelyen. A negyedik századi védőtoronyban kialakított komplexum páratlan betekintést nyújt a késő ókori uralkodói rezidenciák luxusába és a korabeli mérnöki tudásba.

Összefoglaló
  • Szerb régészek egy kivételes állapotban fennmaradt római császári fürdőt fedeztek fel a Vrelo-Šarkamen lelőhelyen.
  • A negyedik századi komplexum érdekessége, hogy a magánfürdőt Maximinus Daia palotájának egyik védőtornyában alakították ki.
  • A feltárás során az ókori padlófűtési rendszer, a kupola és a fürdőmedencék maradványait is azonosították a kutatók.

A Negotin városának közelében fekvő erődített palotakomplexum délnyugati saroktornyának alsó szintjén egy balneumot, azaz magánfürdőt tártak fel. A bástya belső teréhez igazodó, kör alaprajzú kialakítás példa nélküli a Római Birodalom építészetében. A helyiséget egy hat ablaknyílással áttört kupola fedte, ami a mesteremberek rendkívüli statikai felkészültségét bizonyítja, hiszen a nyílások integrálása egy ilyen szerkezetbe komoly építészeti kihívást jelentett.

A kutatók sikeresen rekonstruálták a létesítmény alaprajzát, amely egy funkcionális műszaki szektorból és a pihenésre szolgáló termekből állt. A technikai területen feltárták a fűtési rendszer központját, a praefurniumot. Kiemelkedő a padlófűtést biztosító hypocaustum rendszer épen maradt tartópilléreinek azonosítása. A régészek megtalálták azt a talapzatot is, amelyen a víz melegítésére szolgáló rézkazán állt. Bár a fémüst maga az évszázadok során megsemmisült vagy újrahasznosították, a megmaradt alapzat alapján a szakemberek pontosan modellezni tudják a szerkezet egykori működését.

A lakók számára fenntartott fürdőrészlegben eddig három kádat, valamint egy gőzfürdőként funkcionáló sudatoriumot azonosítottak. A létesítményt a tetrarchia korának egyik uralkodója, Maximinus Daia császár számára építették a negyedik század elején.

A Diocletianus által bevezetett négyes uralom idején a birodalom vezetői gyakran emeltek monumentális palotákat szülőföldjükön. A šarkameni rezidencia kiválóan bemutatja a késő ókori elit reprezentációs igényeit. A most feltárt fürdő elrendezése arra utal, hogy az építmény a legmagasabb rangú személyek számára tervezett komplex luxusélményt biztosította.

A kivételes állapotban megmaradt épületegyüttes ugyanakkor új kérdéseket is felvet a tudomány számára. A jövőbeli kutatások feladata tisztázni, hogy a császári fürdőt miként közelítették meg a palota főépületéből, és hogyan hidalták át az épületek közötti szintkülönbségeket.

Emellett a nyugati oldalon feltárt bejárat és a műszaki szektor kapcsolatának pontos funkciója is további régészeti vizsgálatokat igényel, hiszen a harminc évvel ezelőtt azonosított császári mauzóleum és a most feltárt magánfürdő együttesen bizonyítják, hogy a šarkameni palota építészeti komplexitása a korábban feltételezettnél jóval kiterjedtebb volt.