Ókori kutya maradványait tárták fel egy ősi településen

2025. április 9.-Múlt-kor

Régészek nemrégiben találták meg egy római kutya figyelemre méltóan jól megőrződött maradványait. Ez a felfedezés rávilágít a rituális áldozatok ókorban elterjedt különös gyakorlatára.

római kutya
A kép illusztráció.

Az ásatási eredményeket március 21-én jelentette be a SOLVA Régészeti Szolgálat.

A felfedezésre egy egykori ókori római kori regionális központban, Velzeke faluban került sor – adta hírül a Fox News.

A régészek beszámolója szerint a kutya szája nagyrészt ép, több foga is megmaradt, akárcsak a teljes csontváza. Az eb maradvényait egy kőpadló alatt találták meg, ami elősegítette a lelet épségben való megőrzését.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb római korból származó csontváz a térségben rendkívűl rossz állapotban van.

A feláldozott kutyát erősen meszes homokkőből készült alap alá temették, a maradványok ezért épségben megörződtek.

Az ebeket a római korban különböző rituális gyakorlatok során áldozatként használták, sőt bizonyos esetekben az elhunyt ember sírjának védelmezőjeként is tekintettek rájuk. Az állatok feladata az volt, hogy a holtakat biztonságban elkísérjék a túlvilágra.

Áldozat az otthon biztonságáért

Úgy tűnik azonban, hogy ennek az ebnek más szerep jutott.

Varro, a római De Re Rustica című művéből kiderül, hogy a négylábúakat néha rituálékban használták a föld és a házak ártó szellemektől való megtisztítására.

A velzekei áldozat esetében valószínű, hogy mielőtt felépítették az épületet, először egy szertartás keretében megtisztították a területet.

Ilyen jellegű áldozatra Flandriában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is találtak már példákat.

A kutatók szerint a teljesen kőalapzatra épített házak nem gyakoriak a római korban ebben a régióban, és az épület bizonyos státuszáról tanúskodnak. Ilyen építőelemek csak magasrangú előkelők villáiban és katonai, közigazgatási vagy vallási funkcióval rendelkező középületekben találhatók meg.

Égető kérdések

A kutya maradványait, amelyeket kezdetben az ásatás helyszínén vizsgáltak, további elemzéseknek vetik alá, bár az ásatást vezető régész megjegyezte, hogy a kutya pontos fajtája valószínűleg örökre kérdés marad.

Az állat nemére, életkorára és arra, hogy milyen betegségekben szenvedett a későbbiekben valószínűleg választ kapunk.

Az ebeket a római korban különböző rituális gyakorlatok során áldozatként használták, sőt bizonyos esetekben az elhunyt ember sírjának védelmezőjeként is tekintettek rájuk. Az állatok feladata az volt, hogy a holtakat biztonságban elkísérjék a túlvilágra.

A régészek számos más leletet is találtak a helyszínen - köztük egy másik kutya csontjait, egy fiatal sertés maradványait, mintegy 33 ép ivócsészét és egy bronztálat, bár ezeket a felfedezéseket inkább kommunális hulladéknak vagy szemétnek, mint rituális áldozatnak minősítették.