Nők vezethették a római kori barlangszentély szertartásait
Minden korábbinál nagyobb római kori feliratgyűjteményt tártak fel a régészek a délkelet-spanyolországi Cova Dones barlangban, ahol a legújabb ásatások során 120 latin nyelvű szöveget azonosítottak. A kutatók szerint a feliratok nemcsak egy eddig ismeretlen istennő kultuszáról árulkodnak, hanem arra is utalnak, hogy az itteni szertartásokban a nők meghatározó szerepet játszottak.
- A Cova Dones barlangban 120 latin nyelvű római kori feliratot azonosítottak, ami minden korábbinál nagyobb feliratgyűjteménynek számít a lelőhely történetében.
- A feliratok egy szervezett római kori kultusz működésére utalnak, és egy eddig ismeretlen istennő tiszteletének bizonyítékai lehetnek.
- A női nevek és a feltárt orsógombok alapján a kutatók szerint az itteni vallási szertartásokban a nők meghatározó szerepet játszottak.
A Valencia tartományban, Millares település közelében található Cova Dones barlangban 2026 májusában és júniusában végeztek feltárásokat az Alicantei és a Zaragozai Egyetem kutatói. Ez alatt az idő alatt a több mint 200 méter mélyen fekvő római szentély falain és mennyezetén összesen 120 latin feliratot dokumentáltak a szakértők, ami jelentős előrelépés a 2024-es ásatások során azonosított 15 felirathoz képest.
A kutatók az írások többségét a Kr. u. 1–2. századra keltezik. Az előzetes elemzések szerint a szentélyt elsősorban nők látogathatták, amit több női név felbukkanása mellett az is alátámaszt, hogy ugyanebben a barlangrészben számos orsógombot is találtak, amelyek a hagyományosan női tevékenységnek számító textilkészítéshez kapcsolódhattak. A régészek úgy vélik, hogy ezeket feltehetően fogadalmi ajándékként helyezték el a szentélyben, ami arra utal, hogy a nők nem csupán látogatói, hanem aktív résztvevői voltak az itt zajló vallási szertartásoknak.
A feltárás egyik legfontosabb eredménye öt olyan fogadalmi felirat azonosítása volt, amelyek egy Domina (Úrnő) néven említett istenséghez szólnak. Emellett az írások között háromszor is előfordul a MALACI szó, amelyet a kutatók egy eddig ismeretlen istennő nevével hoznak összefüggésbe. Feltételezésük szerint az idegen alak kapcsolatban állhatott a vízzel, bár a kifejezés pontos értelmezése még további vizsgálatokat igényel. A kutatócsoport szerint ugyanannak az istenségnek szentelt több felirat egyértelműen azt bizonyítja, hogy a barlangban nem alkalmi vallási cselekmények zajlottak, hanem egy szervezett és tartós kultusz működött.
A feliratok elhelyezkedése, valamint az előkerült bronzgyűrűk, karkötő, kehely alakú edények, orsógombok, kerámiatöredékek és állatcsontok összetett rituális környezetet rajzolnak ki, amely kivételes lehetőséget kínál a római kori vallási gyakorlatok vizsgálatára. A Cova Dones jelentőségét tovább növeli, hogy a 2023-ban indult DONARQ projekt korábbi kutatásai során több mint száz, legalább 24 ezer éves paleolitikumi sziklarajzot, 2024-ben a római szentély első feliratait és egy Claudius császár korából származó fogadalmi érmét, 2025-ben pedig több mint száz, emberi beavatkozással módosított cseppkőképződményt is dokumentáltak itt. A kutatók szerint a barlang feltárása még korántsem ért véget, ezért a következő években újabb ásatások, állagmegóvási munkálatok és digitális dokumentációs projektek segíthetik a lelőhely történetének részletesebb megismerését.
