2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Neoavantgárd performansztörténeti kiállítás nyílik a Nemzeti Galériában

2026. április 17. 06:59

A festők színháza címmel nyílik új, az 1980-as évek hazai neoavantgárd művészetét feldolgozó történeti kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, amely Böröcz András és a néhai Révész László László legendás performanszait tárja a közönség elé. A Budavári Palotában augusztus 23-ig látogatható tárlat a korszak meghatározó, nemzetközileg is elismert alternatív kulturális eseményeit rekonstruálja.

Neoavantgárd performansztörténeti kiállítás nyílik a Nemzeti Galériában

A Fehér Dávid kurátor és Kergyó Zsófia kurátorasszisztens által összeállított tárlat az 1977 és 1990 közötti időszakban létrehozott közös produkciókat tekinti át. A harmadik emeleti kiállítótérben a művészpáros 1977 és 1986 között készült, kollázselemekkel gazdagított, Makky György dokumentumfotóival kísért művészportfóliói, valamint papírmunkák és plasztikák is helyet kaptak, amelyeken visszaköszönnek a performanszok visszatérő vizuális motívumai.

Különlegesség, hogy a közönség olyan restaurált, korabeli mozgóképes felvételeket is láthat a historikus eseményekről, amelyeket eddig sosem mutattak be a nyilvánosságnak. A kiállítóteret Böröcz András egyedi, helyspecifikus installációja egészíti ki, amely az egykori előadások díszleteire reflektál; a megnyitót követően az alkotó "Gyufatörténetek" címmel tart élő performanszot.

Az INDIGO csoport és a kádári neoavantgárd

Böröcz András és a 2021-ben elhunyt Révész László László tevékenysége a késő kádári korszak hivatalos kultúrpolitikájának peremvidékén mozgó alternatív művészeti szcéna egyik legfontosabb fejezete. A két alkotó a Képzőművészeti Főiskolán ismerkedett meg, és mindketten a hazai neoavantgárd vezéralakja, Erdély Miklós által irányított INDIGO (INterDIszciplináris GOndolkodás) nevű, konceptuális kísérletezést középpontba állító progresszív alkotócsoportban nevelkedtek.

Az eredetileg festőként végzett művészpáros fellépéseire a kortársak „a festők színházaként” hivatkoztak. Produkcióikban egy sajátos, iróniával és abszurd humorral átszőtt formanyelvet hoztak létre, amely a képzőművészetet, a színházat és az akcióművészetet ötvözte. Előadásaik a dadaista színház és a szürrealizmus hagyományait fejlesztették tovább: a banális, hétköznapi tárgyak (gömb, dinnye, hanglemez, tükörtojás, gyufa, koporsó) használata mellett folyamatosan reflektáltak az európai kultúrtörténetre (Goethétől Shakespeare-ig) és a mitológiára.

A magyarországi elszigeteltség és a politikai korlátok ellenére a Böröcz–Révész-performanszok nemzetközi áttörést értek el a hidegháború utolsó évtizedében. A művészek 1984-ben és 1986-ban Észak-Amerikában, illetve Nyugat-Németországban turnéztak, majd 1987-ben a kortárs képzőművészet egyik legtekintélyesebb globális fórumán, a kasseli documentán képviselték a kelet-közép-európai régió független művészetét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Melyik évben gyilkolták meg Julius Caesart?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár