Német lőszerraktárat és betonaknákat tártak fel a Kis-Kárpátokban

2026. április 17. 10:30

Szlovákia eddig ismert legnagyobb, második világháborús katonai lőszerraktárát tárták fel régészek és tűzszerészek a Pozsony melletti Kis-Kárpátok erdős hegyvidékén – adta hírül a The Slovak Spectator angol nyelvű szlovák hírportál. A kutatók által szándékosan titokban tartott helyszínen a nyersanyaghiánnyal küzdő náci hadigépezet improvizált fegyvereit, köztük tömegével gyártott gyalogsági betonaknákat azonosítottak.

Német lőszerraktárat és betonaknákat tártak fel a Kis-Kárpátokban

Fotó: my.sme.sk

Korábban

A feltárást a pozsonyi Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal szakemberei, rendőrségi tűzszerészek, történészek és önkéntesek bevonásával, speciálisan kiképzett robbanóanyag-kereső kutyák segítségével végezték el az elmúlt évben, miután túrázók többször is gyanús tárgyakat jelentettek a területről. Matúš Sládok vezető régész nyilatkozata szerint a terepviszonyok és a katonai leletek – kiemelten a Stockmine 43 típusú, úgynevezett betonaknák – összetétele alapján megállapítható, hogy egy kiterjedt német lőszerraktárat találtak.

A bázis Pozsony 1945-ös védelmét szolgálta a közeledő szovjet Vörös Hadsereggel szemben. A becslések szerint az objektumban eredetileg több ezer lőszer és robbanószerkezet lehetett, amelyet a visszavonuló német csapatok a háború végén nagy valószínűséggel felrobbantottak, a megmaradt éles lőszereket pedig a háború utáni aknamentesítések során semmisítették meg. (A most talált eszközök már nem tartalmaztak robbanótöltetet.)

Tomáš Tkáčik hadtörténész rámutatott: a nagy mennyiségben előkerült Stockmine 43 gyalogsági aknák tökéletesen tükrözik a náci Németország háború végi kényszerhelyzetét. Mivel 1942 után drasztikusan csökkent a hadsereg fémellátása, a német mérnökök a fémburkolatot betonnal helyettesítették. Bár a betonaknák hatásfoka elmaradt a korábbi típusokétól, több méteres körzetben így is halálos sérüléseket okozhattak, repeszeik pedig nagyobb távolságra is eljutottak. A koncepció annyira költséghatékonynak bizonyult, hogy a háború után több ország, köztük Csehszlovákia is gyártotta a másolatait (PP-Mi-Sb néven).

A pozsonyi erődrendszer

A megtalált lőszerraktár a „Festung Pressburg” (Pozsony erőd) elnevezésű német védelmi vonal szerves részét képezte. Ez a megerősített körlet illeszkedett abba a grandiózus védelmi rendszerbe (Südostwall / Margit-vonal), amelyet a németek 1944 végétől kezdtek el kiépíteni, hogy megakadályozzák a szovjet csapatok behatolását a Harmadik Birodalom területére. A Szlovéniától Észak-Szlovákiáig, a lengyel határig húzódó erődrendszer építéséhez tömegesen vettek igénybe kényszermunkásokat, civileket és hadifoglyokat.

A pozsonyi hídfő és a Kis-Kárpátok stratégiai fontosságát a Bécsi-medence védelme adta. A mostani felfedezés illeszkedik ahhoz a tendenciához, amely a térség intenzív háború végi militarizálását bizonyítja: a közelmúltban Pozsony Ligetfalu (Petržalka) kerületében is azonosítottak egy közel 1200 gyalogsági aknát tartalmazó lerakatot. Ezek a folyamatosan előkerülő leletek nemcsak az utolsó hónapok kétségbeesett katonai előkészületeit dokumentálják, hanem a világháború nyolcvan évvel később is kézzelfogható, és gyakran még mindig veszélyes földrajzi örökségét is jelentik a régióban.