Német lőszerraktárat és betonaknákat tártak fel a Kis-Kárpátokban

Fotó: my.sme.sk

A feltárást a pozsonyi Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal szakemberei, rendőrségi tűzszerészek, történészek és önkéntesek bevonásával, speciálisan kiképzett robbanóanyag-kereső kutyák segítségével végezték el az elmúlt évben, miután túrázók többször is gyanús tárgyakat jelentettek a területről. Matúš Sládok vezető régész nyilatkozata szerint a terepviszonyok és a katonai leletek – kiemelten a Stockmine 43 típusú, úgynevezett betonaknák – összetétele alapján megállapítható, hogy egy kiterjedt német lőszerraktárat találtak.

A bázis Pozsony 1945-ös védelmét szolgálta a közeledő szovjet Vörös Hadsereggel szemben. A becslések szerint az objektumban eredetileg több ezer lőszer és robbanószerkezet lehetett, amelyet a visszavonuló német csapatok a háború végén nagy valószínűséggel felrobbantottak, a megmaradt éles lőszereket pedig a háború utáni aknamentesítések során semmisítették meg. (A most talált eszközök már nem tartalmaztak robbanótöltetet.)

Tomáš Tkáčik hadtörténész rámutatott: a nagy mennyiségben előkerült Stockmine 43 gyalogsági aknák tökéletesen tükrözik a náci Németország háború végi kényszerhelyzetét. Mivel 1942 után drasztikusan csökkent a hadsereg fémellátása, a német mérnökök a fémburkolatot betonnal helyettesítették. Bár a betonaknák hatásfoka elmaradt a korábbi típusokétól, több méteres körzetben így is halálos sérüléseket okozhattak, repeszeik pedig nagyobb távolságra is eljutottak. A koncepció annyira költséghatékonynak bizonyult, hogy a háború után több ország, köztük Csehszlovákia is gyártotta a másolatait (PP-Mi-Sb néven).

A pozsonyi erődrendszer

A megtalált lőszerraktár a „Festung Pressburg” (Pozsony erőd) elnevezésű német védelmi vonal szerves részét képezte. Ez a megerősített körlet illeszkedett abba a grandiózus védelmi rendszerbe (Südostwall / Margit-vonal), amelyet a németek 1944 végétől kezdtek el kiépíteni, hogy megakadályozzák a szovjet csapatok behatolását a Harmadik Birodalom területére. A Szlovéniától Észak-Szlovákiáig, a lengyel határig húzódó erődrendszer építéséhez tömegesen vettek igénybe kényszermunkásokat, civileket és hadifoglyokat.

A pozsonyi hídfő és a Kis-Kárpátok stratégiai fontosságát a Bécsi-medence védelme adta. A mostani felfedezés illeszkedik ahhoz a tendenciához, amely a térség intenzív háború végi militarizálását bizonyítja: a közelmúltban Pozsony Ligetfalu (Petržalka) kerületében is azonosítottak egy közel 1200 gyalogsági aknát tartalmazó lerakatot. Ezek a folyamatosan előkerülő leletek nemcsak az utolsó hónapok kétségbeesett katonai előkészületeit dokumentálják, hanem a világháború nyolcvan évvel később is kézzelfogható, és gyakran még mindig veszélyes földrajzi örökségét is jelentik a régióban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• 3D-ben rekonstruáltak egy ókori római víztározót Spanyolországban
• Újra eredeti funkciójukat töltötték be az ókori gyalogátkelők Pompejiben
• Római kori arcok elevenednek meg az Aquincumi Múzeum új kiállításán
• Mesterséges intelligenciával olvastak el egy elszenesedett herculaneumi papiruszt
• Római kori Minerva-szentélyt találtak egy ókori kőfejtőben
• Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban
• Érintetlen római vagy Árpád-kori lócsontvázat tártak fel Mocsánál
• Kereskedelmi kertekké alakították Pompeji romjait a földrengés után
• Különleges római kori átoktáblát fejtettek meg német kutatók