Nagyszabású mentőakciót indít Norvégia a középkori örökség megmentéséért
2026-ban a norvég kormány több tízmillió koronát fog fordítani az ország középkori örökségének védelmére. Az új támogatások legfőbb célja a történelmi romok, illetve Európa legrégebbi fennmaradt faépületeinek megőrzése.
A norvég kormány összesen 48,8 millió koronát (nagyjából 1,66 milliárd forintot) különített el állagmegóvási munkákra, amelyből 10,7 milliót az állami tulajdonban lévő, további 7 milliót pedig a magántulajdonban lévő középkori építmények restaurálására kívánnak fordítani. „Az ebből az időszakból származó romok és épületmaradványok közös történelmünk részét képezik. Ezek a támogatások pedig lehetővé teszik a megőrzésüket.” – nyilatkozta a témával kapcsolatban Andreas Bjelland Eriksen klíma- és környezetvédelmi miniszter. „Nem csupán történelmi emlékekként, hanem igazi információforrásokként is szolgálnak ezek az építmények a kutatók, a kézművesek és a helyi közösségek számára.” – tette hozzá később a miniszter.
Eddig Norvégia-szerte kilenc megyei önkormányzat és négy történelmi város nyújtott be pályázatot, összesen 21,2 millió korona értékben. A legnagyobb pénzügyi támogatást Oslo kapta: a fővárosnak 1,2 milliót adtak olyan kiemelt helyszínek restaurálására, mint az Olav-kolostor, a Hallvard-székesegyház és a püspöki vár. „A romok megóvása révén a jövő generációi jobban megérthetik, kik vagyunk és honnan jöttünk.” – mondta Hanna Geiran műemlékvédelmi szakember, a Norwegian Directorate for Cultural Heritage főigazgatója.
Az állami tulajdonban lévő romok mellett a norvég kormány a magántulajdonban lévő középkori építmények megőrzését is támogatja. Az ezt célzó pályázat népszerűségét bizonyítja, hogy Telemark, Agder, Innlandet, Rogaland és Vestland megyékből összesen 11,3 millió korona értékben érkeztek be pályázatok, amelyek között 6,25 millió koronát már szét is osztottak. Ez a hatalmas összeg az északi állam legrégebbi, ma is álló lakóházainak megmaradását és helyreállítását segíti. „Norvégiának igenis felelőssége megőrizni ezeket a házakat. Ebből az időszakból csak Japán rendelkezik több faépülettel nálunk.” – nyilatkozta Eriksen. „A növekvő csapadékmennyiség és a melegedő éghajlat azonban új kihívásokat jelent az állagmegóvás szempontjából, így a lehető legkorszerűbb technológiákat szeretnénk alkalmazni a munkálatok során.” A környezetvédelmi miniszter ehhez hozzátette: a használat a legjobb védelem – ezért is támogatják azokat a tulajdonosokat, akik ilyen épületekben élnek.
Ez is érdekelhet
A támogatások nemcsak a műemlékek megőrzését, hanem a hagyományos mesterségek fennmaradását is szorgalmazzák. Több felújítási projekt éppen ezért ötvözi a restaurálási munkákat a középkori építési technikákkal. „Gyakorlati úton lehet a leggyorsabban tanulni, ezért olyan projekteket igyekszünk támogatni, amelyek nem csupán kézzelfogható eredményekkel járnak, hanem szakembereink tudását is gyarapítják.” – mondta Geiran. Norvégiában valamivel több mint 250, 1537 előtti gerendaház található a híres fatemplomok nélkül, amelyek megőrzése nemcsak az állampolgároknak, hanem a norvég államnak is szívügye.
