Megmentik Norvégia ritka középkori fatemplomait

Norvégia új támogatási programot indított a középkori fatemplomai megőrzésére. A több mint nyolcszáz éves faépületek kutatására, karbantartására és digitális dokumentálására milliókat fordítanak. A program egyik legfontosabb projektje a borgundi fatemplom teljes háromdimenziós felmérése lesz.

Norvégia középkori fatemplomai

Norvégiában mára 28 középkori fatemplom maradt fenn. Ezek a faépületek a középkori skandináv építészet különleges emlékei. Bár a középkorban Észak-Európa több részén is álltak hasonló fatemplomok, Norvégián kívül szinte teljesen eltűntek. A templomok jelentős része ma is használatban van.

A támogatást biztosító minisztérium szerint a fatemplomok Norvégia legidősebb épületei közé tartoznak. Hangsúlyozták, hogy különösen fontos megőrizni őket a jövő számára, miközben a közösségek továbbra is használják az épületeket. Így a látogatók közvetlenül is megismerhetik azt a történelmet, amelyet ezek az épületek képviselnek.

A borgundi fatemplom digitális feltérképezése

Az idei támogatási program egyik legnagyobb projektje a borgundi fatemplom részletes digitális felmérése lesz. A templom a 12. század végén épült, és szinte változatlan formában maradt fenn. A műemlékvédelem gyakran ezt az épületet használta mintaként más fatemplomok restaurálásakor.

Bár az épületet 1856-ban már felmérték, azóta nem készült átfogó modern dokumentáció. A norvég kulturális örökségvédelmi hivatal vezetője szerint a fatemplomok többségéről ma sincs pontos, korszerű felmérési rajz. A hiányt most nagy pontosságú háromdimenziós lézerszkenneléssel pótolják.

A felmérés a műemlékvédelmi felkészülés fontos része. A digitális dokumentáció megőrzi azt a tudást, amelyet ezek az épületek képviselnek az európai kultúrtörténetben. A lézerszkennelésből részletes háromdimenziós modell készül. Ez lehetővé teszi a pontos méretek és tervrajzok elkészítését, valamint segíti a restaurálási tervek kidolgozását és a közönség számára készülő bemutatókat.

A digitális modell a műemlékvédelmet is erősíti. Segítségével az épületet jobban meg lehet védeni tűz, vandalizmus vagy az éghajlatváltozás okozta károk esetén. A szakemberek szerint a szkennelés és a háromdimenziós modell egyszerre szolgál dokumentációként, kutatási alapként és a jövőbeli helyreállítási munkák kiindulópontjaként.

Karbantartás és hagyományos védelem a fatemplomoknál

A támogatás jelentős része mindennapi, de nélkülözhetetlen karbantartási munkákra jut. A Numedal völgyében álló uvdali fatemplom külső faszerkezete új kátránykezelést kap. Az épületet legutóbb 2018-ban kezelték kátránnyal. Az egymillió koronás támogatás lehetővé teszi a teljes külső felület védelmét.

A kátrányozás hagyományos módszer, amely hatékonyan védi a faépületeket az időjárás okozta károktól. További templomoknál is hasonló munkákra készülnek. A norei és a rollagi fatemplom esetében már előkészítették a finanszírozást. Nore településen az egész templom külső felületét kátrányozzák. Rollag templománál elsősorban a falak védelmét újítják meg.

Más helyszíneken is folynak kisebb munkák. A sogni kaupangeri, a vestfoldi høyjordi és az undredali fatemplomnál festés, felületkezelés, kátrányozásra kerül sor.

Tudományos kutatás a fatemplomok történetéről

A program nemcsak karbantartást, hanem tudományos kutatást is tartalmaz.

A Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem dendrokronológiai laboratóriuma faévgyűrű-adatbázis bővítést végez. A dendrokronológia a faanyag évgyűrűinek vizsgálatával határozza meg a fa kivágásának idejét. Ez az egyik legfontosabb módszer a középkori faépületek korának meghatározására. A kutatás új minták gyűjtését és további elemzéseket tesz lehetővé. Így pontosabb értelmezések születhetnek a templomok építési idejéről.

A kutatók különösen fontosnak tartják a hosszú referencia-idősorok bővítését, mert ezek segítségével lehet a legrégebbi faanyagokat megbízhatóan datálni. Ez a kutatás nemcsak a fatemplomok, hanem más történeti épületek vizsgálatában is kulcsszerepet játszik.

Mi teszi különlegessé a fatemplomokat

A fatemplomok sajátos faszerkezettel épültek. A tető és a falak tömegét függőleges tartóoszlopok hordják, amelyek az épület fő tartószerkezetét alkotják. Ez az építési megoldás a skandináv középkor egyik legjellegzetesebb építészeti formája volt.

A ma fennmaradt 28 norvég fatemplom a világ legnagyobb és legfontosabb ilyen épületcsoportját alkotja. Néhány közülük közel kilencszáz éve áll, és nagyjából a felük ma is plébániatemplomként működik.

Gazdagon faragott kapuzataik, meredek fa tetőszerkezeteik és a tetőgerinceken álló sárkányfejes díszek Európa középkori faépítészetének legkülönlegesebb emlékei közé tartoznak.