Mit mesél a Derveni papirusz az ókori Makedóniáról

A Derveni papirusz a makedón arisztokrácia egyik Kr. e. 4. századi sírjából került elő, és ma Európa legrégebbi ismert kéziratának számít. Orfikus tanításokat, rituális utalásokat és filozófiai magyarázatokat őriz, ám töredékes állapota miatt teljes értelmezése ma is kihívás.

A Derveni papirusz felfedezése egy makedón sírban

Régészek 1962. június 15-én Derveni közelében, az ókori Lété nekropoliszának feltárásán dolgoztak, néhány kilométerre Thesszalonikitől. A lelőhely közel esik Pellához, ahová I. Archelaosz Kr. e. 400 körül áthelyezte a makedón fővárost, miután elhagyta Aigait, a mai Verginát.

A kutatók két gazdagon felszerelt arisztokrata sírt tártak fel, amelyek falait freskók borították. A hamvasztás után elhelyezett vázák, tárgyak és a sírépítés minősége mind társadalmi rangot jeleztek. Az egyik sírban azonban egészen különleges tárgy rejtőzött: egy részben megégett, de mégis olvasható papirusztekercs.

Mit üzen az orfikus eredetű Derveni papirusz?

A papirusz töredékei egy orfikus eredetű, filozófiai és rituális tartalmú traktátust őriztek meg. Nem az elhunyt hamvai között találták, hanem a sírba valószínűleg a máglya elégetésekor hullott bele. A szerencsének köszönhető, hogy nem semmisült meg teljesen.

A papirusz keltezésben segített egy II. Fülöp idejéből származó érme. Emiatt a temetést Kr. e. 340–320 közé datálják. Ezzel a dokumentum idősebb, mint a herculaneumi tekercsek, amelyeket a Vezúv kitörése őrzött meg Kr. u. 79-ben.

A tekercs eredetileg mintegy három méter hosszú lehetett, ám mára csak harminc centiméternyi maradt fenn. A szöveg három függőleges oszlopban rendeződik; egyenként 11–16 sor, soronként mintegy tíz szó. Az írás ión dialektusban, attikai hatásokkal készült. Az orfikus kapcsolatot egyértelműen jelzi Orpheusz neve, amely kétszer is előfordul.

A szöveg csak beavatottaknak szólhatott. Témája az isteni működés, különösen Zeusz cselekedetei, amelyeket a hagyomány szerint az Éj istennője, Nüx sugallt.

A szerző nyomában

A kutatók többsége a szerzőt Euthyphrón Prospaltai attikai értelmiségivel azonosítja. Filológiai összevetések szerint műve szoros kapcsolatban állhat Anaxagorasz gondolkodásával, ami a Kr. e. 5. századi athéni filozófiai környezetre utal.

A Derveni papirusz a felfedezés óta számos tudományterület kutatóit foglalkoztatja. A Hellenisztikai Tanulmányok Központjának – a Harvard Egyetemhez kapcsolódó intézmény – munkatársai különösen sokat tettek a töredék értelmezéséért. Munkájuk nyomán nemzetközi együttműködések indultak, sőt Abu-Dzabiban tanácsadó bizottság is létrejött.

Miért maradt máig megfejtetlen a Derveni papirusz?

Bár a kutatás hatalmas lépéseket tett, a szöveg teljes értelmezése még nem zárult le. A töredékek hiányosak, a filozófiai nyelvezet pedig bonyolult. Ráadásul az orfikus hagyomány útjai sem minden ponton ismertek.

A ma fennmaradt részletek a Szaloniki Régészeti Múzeumban láthatók, és továbbra is a görög vallástörténet, filozófia és irodalomtörténet kutatóinak egyik legizgalmasabb feladványát jelentik.