Nemzetközi konferencia az oszmán hódítás régészeti örökségéről
A mohácsi csata ötszázadik évfordulójához kapcsolódóan átfogó nemzetközi konferencia kezdődik az Oszmán Birodalom európai terjeszkedésének régészeti emlékeiről Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az október 2. és 4. közötti esemény tizenkét tematikus szekcióban dolgozza fel a korszak kutatásait. A tanácskozás rámutat arra a kulturális és topográfiai átalakulásra, amely a hódoltság évszázadai alatt formálta át a Magyar Királyság és a Balkán-félsziget arculatát.
- A mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmából nemzetközi régészeti konferenciát tartanak a Magyar Nemzeti Múzeumban.
- A többnapos tanácskozáson a térség kutatói az oszmán hódítás 14. és 19. század közötti anyagi kultúrájának feltárási eredményeit vitatják meg.
- Az előadások témái között szerepel a katonai erődítmények és a temetők vizsgálata, a kereskedelmi hálózatok rekonstrukciója, valamint a csatatérkutatás.
Az 1526-os mohácsi ütközet a közép-európai történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt, amely több mint háromszáz évre megpecsételte a térség államainak sorsát. Az oszmán győzelem következtében a történelmi Magyar Királyság jelentős része a 17. század végéig, míg a balkáni területek zöme egészen a 19. század végéig az isztambuli központú birodalom fennhatósága alá került. A budapesti konferencia ezt a széles, a 14. és a 19. század közötti időszakot öleli fel, fókuszba állítva a katonai hódítás, majd az azt követő tartós berendezkedés fizikai nyomait Európában.
A rendezvény programja szerint a szakemberek kiemelten foglalkoznak a konfliktusok és az erődítések régészetével. Külön szekció tárgyalja a csatatérkutatás legújabb módszertani eredményeit, köztük a mohácsi ütközet és az 1687-es harsány-hegyi csata rekonstrukcióját, valamint a fegyverzetek archeometriai elemzését.
Ezzel párhuzamosan a kutatók bemutatják az egykori végvárrendszer és a városi védművek, például Temesvár vagy a horvátországi Gorjani oszmán kori átalakítását. Szintén hangsúlyos szerepet kap a korszak demográfiai változásait tükröző temetők interdiszciplináris vizsgálata.
Az oszmán uralom alapvetően átformálta a mindennapi élet anyagi kultúráját és a településszerkezetet is. A konferencia előadásai részletesen elemzik a városi topográfia fejlődését, a fürdőkultúrát, valamint Buda, Belgrád és Szaloniki multikulturális oszmán központtá válását. A kereskedelmi hálózatok működését a kerámialeletek, köztük az izniki és kütahyai luxusáruk, az agyagpipák, valamint az Ázsiából származó porcelánok elterjedése alapján vázolják fel a szakemberek.
Ez is érdekelhet
Az elmúlt két évtizedben Európa-szerte jelentősen felértékelődött az oszmán kori régészet szerepe. Míg korábban a korszak kutatása elsősorban írott forrásokra támaszkodott, a modern feltárások ma már pontosabb képet adnak a határvidékek gazdasági kapcsolatairól.
A török állami részvétellel, a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TİKA) közreműködésével megvalósuló tanácskozás lehetőséget teremt a kelet- és közép-európai intézmények számára, hogy összehangolják a hódoltsági területek kutatásából származó tudományos eredményeket.
