Régészeti parkot létesítenek Thor Heyerdahl azovi expedíciójának emlékére
Egy új régészeti park létrehozásán dolgoznak az oroszországi Azovi Múzeum-Rezervátum munkatársai a huszonöt évvel ezelőtti nemzetközi kutatóexpedíció emlékére. Az intézmény hivatalos tájékoztatása szerint a projekt a híres norvég felfedező, Thor Heyerdahl 2001-es ásatásainak állít emléket. A tervezett múzeum célja a skandináv mitológiát a szarmata vándorlásokkal összekötő kutatási hipotézis helyi vonatkozásainak tényszerű bemutatása.
- Az oroszországi Azovi Múzeum-Rezervátum munkatársai egy új régészeti park létrehozását készítik elő Thor Heyerdahl norvég utazó tiszteletére.
- A huszonöt évvel ezelőtti ásatások célja az volt, hogy bizonyítékot találjanak a skandináv mitológia jelentős alakjai, az ázok dél-oroszországi származására és Asgard pontos helyére.
- A projekt keretében egy 2001-ben feltárt és azóta konzervált azovi ásatási gödröt alakítanak át a nagyközönség számára is látogatható emlékművé.
Heyerdahl elmélete szerint a skandináv hitvilág isteneinek, az ázoknak a története valós történelmi alapokon nyugszik. A kutató úgy vélte, hogy a mitikus Asgard városa az ókorban a mai Azov városának területén, a Don, azaz ókori nevén a Tanais folyó partján feküdt. A hipotézis alapján az aszok egy szarmata eredetű népcsoportot alkottak, akik a Kr. u. 1. század környékén a római terjeszkedés vagy más törzsi konfliktusok elől vándoroltak észak felé, egészen a Skandináv-félszigetig. A nép vezére az évszázadok múlásával fokozatosan mitológiai alakká, a skaldikus költészetben szereplő Odin főistenné vált.
Az elmélet bizonyítására a norvég utazó 2000-ben látogatott el a dél-oroszországi városba, majd 2001-ben kezdte meg a tényleges terepmunkát. Az ásatásokat norvég részről maga Heyerdahl, orosz részről pedig Szergej Lukjasko, a Rosztovi Állami Egyetem akkori docense vezette.
A munkálatokban egy kiterjedt nemzetközi csapat vett részt. Az expedíciót meglátogatta Jurij Szenkevics orosz orvos is, aki korábban a Rá és a Tigris nádhajókon Heyerdahl útitársa volt. A sikeres első szezont követően a tudós a kutatás folytatását tervezte, de a projekt a 2002-ben bekövetkezett halála miatt befejezetlen maradt. A helyi múzeum a Dzserzsinszkij utcában feltárt egyik ásatási árkot konzerválta, amely most a leendő bemutatóhely alapjául szolgál.
A norvég tudós oroszországi kapcsolatai jóval az ásatások előtt kezdődtek. A második világháború idején, 1944-ben a brit különleges erőknél szolgált tisztként, és Murmanszkba küldték, hogy részt vegyen a német csapatok kiűzésében Észak-Norvégiából. A szovjet hatóságok akkoriban kifejezetten kérték, hogy a felszabadító erők soraiban norvég származású katonák is jelen legyenek.
Heyerdahl évtizedekkel később is fenntartotta érdeklődését a régió iránt. 2001-ben vendégként részt vett egy Nyizsnyij Novgorod-i konferencián, ahol a folyók népvándorlásban betöltött szerepéről tartott előadást, valamint megtekintette Gorogyec régészeti leleteit. Az azovi emlékmű ezt a több évtizedes kutatói örökséget hivatott megőrizni.
