A sorkatonaság emlékezetét mutatja be a Néprajzi Múzeum
A kötelező katonai szolgálat mindennapi tapasztalatait és a leszerelt férfiak megőrzött emléktárgyait mutatja be egy új tárlat. A Néprajzi Múzeumban szerdán megnyílt, Katonadolog című időszaki kiállítás Bakos Áron és Molnár Tamás kurátorok többéves országos kutatásán alapul. A 2027. augusztus 29-ig látogatható összeállítás a fegyveres konfliktusok helyett a sorkatonaság intézményének civil és társadalmi vetületeire koncentrál.
- A Néprajzi Múzeum Katonadolog címmel nyitott új időszaki kiállítást, amely a magyarországi kötelező katonai szolgálat személyes tapasztalatait dolgozza fel.
- A fegyverek és a hadtörténet bemutatása helyett a tárlat a mindennapi életre, a laktanyák zárt világára és a megőrzött civil emléktárgyakra fókuszál.
- A kurátorok többéves országos terepkutatás és interjúkészítés során gyűjtötték össze a bemutatott anyagot, megörökítve egy letűnt intézmény mozaikos emlékezetét.
Az intézmény munkatársai a kiállítást megelőzően éveken át tartó terepkutatást végeztek, amelynek során egy utazókiállítással járták be az országot. A szakemberek egykori sorkatonákkal készítettek interjúkat, valamint olyan családi hagyatékokat vizsgáltak át, amelyek a hivatalos hadtörténeti iratokból hiányoznak. A gyűjtőmunka eredményeként a fókuszba nem a hadsereg politikai vagy katonai struktúrája került, hanem a szolgálatot teljesítő egyének laktanyai hétköznapjai, illetve az otthonról hozott és a leszerelés után megőrzött személyes tárgyak sorsa.
A tárlat sajátossága, hogy szinte teljesen mellőzi a fegyverek bemutatását. A leginkább katonai jellegű tárgyak közé tartozik egy emlékként eltett töltény, egy töltényhüvelyből barkácsolt varrókészlet és egy aknafedő nehezékeként használt tüzérségi lövedékhüvely.
A vitrinekben helyet kaptak a korszak jellegzetes eszközei, köztük leszerelőcentik, emlékkönyvek, fényképek és saját készítésű ajándékok. Egy építőszázadban szolgált katona évtizedekig őrzött, kiszáradt citroma a fizikai munkáért kapott tízórai emlékét konzerválta. A szervezők nem törekedtek a hiánytalan tárgyegyüttesek rekonstrukciójára, a bemutatott anyag az emberi emlékezethez hasonlóan töredékes és mozaikos.
Ez is érdekelhet
A kortárs vizuális nyelvet alkalmazó kiállítás hét tematikus egységre bontva tárgyalja a bevonulás, a laktanyai szabályrendszer és a leszerelés szakaszait. A látogatók megismerhetik a bajtársiasság és a hierarchikus alárendeltségből fakadó zaklatások kettősségét, a honvágy formáit, valamint a rendszer abszurditásait, például amikor egy meghibásodott jármű hangját a katonáknak kellett utánozniuk. A bemutatott történetek rávilágítanak a katonaélet megítélésének megosztottságára, amely állapot egyeseknek kiszolgáltatottságot és elvesztegetett időt, másoknak a közösségi lét alapját jelentette.
A kötelező sorkatonai szolgálat 134 éven keresztül határozta meg a magyar férfitársadalom életét. Ez a jogintézmény generációk milliói számára jelentette a civil élet megszakadását és a családoktól való kényszerű elszakadást. Bár a sorkatonaság több mint húsz éve eltűnt a mindennapokból, társadalmi és kulturális hatásai napjainkig érezhetők a mindennapi történetekben. A Néprajzi Múzeum tárlata a személyes tapasztalatok kulturális emlékezetté alakulását dokumentálja, hidat képezve a szolgálatot még személyesen átélő generációk és a jelenséget már csak a történelemből ismerő fiatalabb korosztályok között.
