Luxusrakományt emelnek ki a búvárok egy római hajóroncsból
Több ezer darabból álló, kétezer-száz éves luxuskerámia-készletet hoztak a felszínre egy ókori hajóroncsból a törökországi Antalya tartomány partjainál. A 2025-ben indult víz alatti régészeti projekt eddigi eredményeiről Mehmet Nuri Ersoy, Törökország kulturális és turisztikai minisztere számolt be a közösségi médiában közzétett hivatalos tájékoztatójában. A 42 és 55 méter közötti mélységben nyugvó rakomány a korszak mediterrán kereskedelmi hálózatainak kiterjedtségét és a római elit fogyasztási szokásait illusztrálja.
- Több ezer, a Kr. e. 1. századból származó kerámiaedényt hoztak a felszínre a törökországi Adrasan partjainál fekvő hajóroncsból.
- A 42 és 55 méteres mélységben fekvő rakomány a szíriai Rhosus városának terméke, amelyeket az ókorban luxuscikként forgalmaztak.
- A ládákba csomagolt, agyaggal elválasztott asztali edények kivételes épségben maradtak fenn a Földközi-tenger fenekén.
Az Adrasan térségében zajló kutatások során a régészek és a velük együttműködő, mélytengeri robotokat irányító szakemberek egy egyedülálló állapotban megőrződött ókori szállítmányt azonosítottak. A feltárás során eddig százhuszonkét különböző formájú és méretű tányért, tálat és tálcát emeltek ki a hullámsírból.
A miniszter hangsúlyozza, hogy a kerámiákat eredetileg fa szállítóládákba helyezték, a darabok közé pedig finom agyagot rétegeztek. Ez a tudatos és gondos csomagolási technika biztosította, hogy az anatóliai és levantei mesterségbeli tudást dicsérő luxuscikkek a hajótörés és az eltelt több mint két évezred ellenére szinte sértetlenül maradjanak fenn a tengerfenéken.
Akdeniz’in derinliklerinden 2.100 yıllık sofra takımlarını gün yüzüne çıkarıyoruz. 🏺
— Mehmet Nuri Ersoy (@MehmetNuriErsoy) September 28, 2026
Antalya Adrasan’da 2025 yılında başlattığımız sualtı kazılarında, seramik yüklü gemi batığından bugüne kadar binlerce eser çıkardık.
122 farklı form ve boyuttaki tabak, kâse ve tepsiler,… pic.twitter.com/d3v3WKUaPJ
A rakomány a vizsgálatok alapján az ókori Rhosus, a mai dél-törökországi Arsuz térségéből származik. A Földközi-tenger keleti medencéjében, az İskenderuni-öböl partján fekvő város a hellénisztikus és a római korban is jelentős kikötőként, valamint kerámiagyártó központként működött.
A rhosusi asztali edények minőségét és elismertségét jól mutatja, hogy a római elit köreiben is keresett árucikknek számítottak. Erre utalnak a neves római szónok és államférfi, Marcus Tullius Cicero fennmaradt levelei is. Az irodalmi források szerint Cicero kifejezetten ebből a városból rendelt asztali készleteket közeli barátja, a tehetős Titus Pomponius Atticus számára, ami bizonyítja az itt készült termékek magas presztízsét.
Ez is érdekelhet
A hajótörés időszaka, a Kr. e. 1. század a Földközi-tenger térségében jelentős politikai és gazdasági átalakulásokat hozott. A Római Köztársaság ekkoriban terjesztette ki véglegesen a hegemóniáját a keleti medencére, pacifikálva a korábban kalózok által uralt tengeri útvonalakat. A biztonságosabbá váló hajózás fellendítette a provinciák közötti árucserét, amelynek keretében nemcsak alapvető élelmiszereket, gabonát, bort és olívaolajat, hanem asztali luxuscikkeket is nagy mennyiségben szállítottak nyugat felé.
Az anatóliai és szíriai partvidék kézműves központjai kulcsszerepet játszottak az itáliai arisztokrácia egyre növekvő luxusigényeinek kielégítésében, a most feltárt adrasani roncs pedig ennek az intenzív ókori tengeri kereskedelemnek az egyik közvetlen tárgyi bizonyítéka.
