Görögország átadja Bulgáriának Sámuel bolgár cár maradványait
Görögország egy kedden aláírt kulturális egyezmény keretében átadja Bulgáriának az Első Bolgár Birodalom egykori uralkodója, Sámuel bolgár cár földi maradványait. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a megállapodás egy hat évtizedes diplomáciai és tudományos egyeztetéssorozat végére tesz pontot. A csereügylet alapján a szófiai kormány első világháborús görög egyházi műkincseket szolgáltat vissza Athénnak.
- Athén és Szófia megállapodást kötött Sámuel középkori bolgár cár földi maradványainak átadásáról és további történelmi műkincsek cseréjéről.
- A bolgár uralkodó csontvázát 1965-ben fedezte fel egy görög régész a Preszpa-tó egyik szigetén, azóta az észak-görögországi Thesszalonikiben őrizték.
- A maradványokért cserébe Bulgária közel ötven olyan vallási relikviát szolgáltat vissza Görögországnak, amelyeket az első világháború idején vittek el görög területről.
Rumen Radev bolgár államfő történelmi jelentőségűnek nevezte a megállapodást, amelynek köszönhetően a bolgár nemzeti hősként tisztelt uralkodó csontjai visszakerülhetnek hazájukba. A hivatalos átadási ceremóniát az egyezmény alapján október 3-án tartják a thesszaloniki Bizánci Kultúra Múzeumában. Az eseményen a diplomáciai tervek szerint Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök és Rumen Radev is részt vesz.
A görög és a bolgár kulturális miniszterek által aláírt szándéknyilatkozat értelmében a bolgár fél közel ötven olyan vallási ereklyét és műkincset ad át Görögországnak, amelyeket a bolgár csapatok az első világháború balkáni hadműveletei során távolítottak el.
Sámuel cár maradványait Nikolaosz Mucopulosz görög régészprofesszor fedezte fel 1965-ben. Az ásatások Észak-Görögországban, a Preszpa-tó egyik szigetén, a Szent Akhilliosz-bazilika romjainál zajlottak. A kutatók itt azonosították a középkori uralkodó sírhelyét, a bolgár kormányzat pedig a felfedezés óta folyamatosan diplomáciai erőfeszítéseket tett a hazaszállításra. A páratlan történelmi leletanyagot a feltárást követően Thesszalonikibe szállították, és az elmúlt évtizedekben a helyi Bizánci Kultúra Múzeumának gyűjteményében őrizték.
Ez is érdekelhet
Sámuel bolgár cár 997 és 1014 között uralkodott, őt az Első Bolgár Birodalom egyik legjelentősebb vezetőjeként tartják számon. Regnálása a középkori Balkán-félsziget történelmének sorsfordító időszakára esett, amikor a görög nyelvű Bizánci Birodalom kiterjedt katonai expanzióba kezdett a térségben. Sámuel uralkodásának legnagyobb részét a bolgár államalakulat függetlenségének megőrzéséért vívott, II. Baszileiosz bizánci császár elleni folyamatos harcok határozták meg. Bár a bolgár haderő eleinte komoly területi sikereket ért el, a fokozódó bizánci katonai nyomás idővel felőrölte az ellenállást.
A több évtizedes küzdelem az 1014-es kleidioni csatában dőlt el véglegesen, ahol a bizánci seregek megsemmisítő vereséget mértek a bolgárokra. A történelmi források szerint II. Baszileiosz mintegy tizenötezer bolgár hadifoglyot vakíttatott meg, minden századik embernek meghagyva a fél szemét, hogy hazavezethessék társaikat. A középkori hagyomány szerint Sámuel cár a megcsonkított sereg láttán végzetes szívrohamot kapott. Halála után az Első Bolgár Birodalom gyors hanyatlásnak indult, majd 1018-ban teljesen bizánci uralom alá került, amely állapot a 12. század végéig fennmaradt.
