Megtalálták Dánia eddigi legnagyobb viking kori ezüstkincsét
Dánia történetének eddigi legnagyobb, mintegy 18,5 kilogrammos viking kori ezüstkincsét azonosították a Nordjyske Museer szakemberei egy rebildi magánkertben. A tizedik századra datálható, aprózott ezüstből és érmékből álló leletegyüttes a régészek szerint bizonyítja a skandináv térség kiterjedt nemzetközi kereskedelmi kapcsolatait és a súlyra épülő korabeli pénzügyi rendszer szervezettségét.
- Dánia északi részén, a rebildi térségben tárták fel az ország történetének eddigi legnagyobb, 18,5 kilogrammos viking kori ezüstkincsét.
- A tizedik századból származó leletegyüttes közel hétszáz tárgyat, köztük ezüstrudakat, ékszereket, arab és angolszász érméket tartalmaz, amelyek a súlyalapú fizetési rendszert bizonyítják.
- A felfedezés megerősíti, hogy a régió a korszakban nem periférikus terület, hanem a globális kereskedelmi hálózatok egyik fontos csomópontja volt.
A rebildi magánterületen, teraszépítés közben feltárt leletegyüttes csaknem háromszorosa a korábban ismert legnagyobb dániai, 6,5 kilogrammos terslevi kincsnek. A tizedik században elrejtett gyűjteményből nagyjából háromszázhúsz tárgy, összesen 6,4 kilogramm ezüst még az eredeti agyagedényben volt, míg a többi a környező földből került elő. A hétszáz darabból álló kincs ezüstrudakat, karpereceket, feldarabolt ezüsttárgyakat, negyvenhét érmét, valamint egy kisméretű Thor-kalapácsot tartalmaz.
Torben Sarauw, a Nordjyske Museer régésze rámutatott, hogy a kincs egy viking kori páncélszekrényként maradt fenn. A leletben az érmék a teljes súly elhanyagolható részét teszik ki, a domináns formát az ezüstrudak, az ékszerek és az úgynevezett törtezüstök jelentik.
A fémet fizetőeszközként használták, értékét pedig szigorúan a súlya határozta meg, ezért az ékszereket gyakran feldarabolták. A rudak és a töredékek meghatározott súlycsoportok köré csoportosulnak, ami szervezett vagyonfelhalmozásra utal. Az egyik ezüstrudon ráadásul egy "hutu" olvasatú rovásírásos felirat látható, amely feltehetően a korábbi tulajdonos neve lehetett.
A kincsben azonosított érmék rávilágítanak a kereskedelem globális kiterjedésére. A leletben megtalálhatók az I. Eduárd angolszász király alatt, 899 és 924 között vert ezüstpénzek, amelyek egyértelmű kormeghatározási pontot jelentenek, mivel a kincset csak ezen érmék forgalomba kerülése után rejthették el.
A gyűjtemény emellett a korszakra jellemző iszlám dirhemeket is tartalmaz, amelyeket a súlyalapú fizetés miatt szintén feldaraboltak. Az angolszász és az arab érmék együttes jelenléte bizonyítja, hogy Dánia a keleti iszlám világot és a Brit-szigeteket összekötő gazdasági hálózat szerves része volt.
Ez is érdekelhet
A felfedezés egy szélesebb regionális kontextusba illeszkedik. A térségben 1971-ben már feltártak egy négykilogrammos ezüstkincset, két hónappal ezelőtt pedig a roldi kincs néven ismert, 760 gramm súlyú, az egykori elit hatalmát szimbolizáló arany karperecekből álló lelet látott napvilágot.
Sarauw szerint a felfedezések igazolják, hogy a rebildi régió kulcsfontosságú csomópont volt abban az időszakban, amikor Kékfogú Harald király egyesítette a dán birodalmat. Az értékes leletegyüttest a dán állam tulajdonaként a koppenhágai Nemzeti Múzeum vizsgálja meg, később pedig a Fyrkat Viking Múzeumban állíthatják ki.
