Újkőkori és bronzkori településeket tártak fel Morvaországban
Egy autópálya-építést megelőző régészeti feltárás során hétezer évre visszanyúló településhálózat maradványaira bukkantak Morvaországban. A csehországi Olomouci Régészeti Központ (ACO) friss közleménye szerint a szakemberek mintegy kétezer objektumot és több tucatnyi sírt dokumentáltak a Kokory és Přerov közötti útszakaszon. A leletmentés az újkőkori első európai földművesek és a bronzkori közösségek életmódjáról szolgáltatott jelentős adatokat.
- Egy autópálya-beruházást megelőző régészeti leletmentés során több ezer éves települések és temetők nyomait tárták fel Csehországban.
- Az olomouci régészeti központ munkatársai csaknem kétezer objektumot és hatvanöt őskori sírt dokumentáltak a vizsgált morvaországi területeken.
- A leletanyag az újkőkori vonaldíszes kerámia kultúrájától egészen a középkorig nyújt betekintést a helyi közösségek életmódjába.
A D55-ös autópálya nyomvonalán 2025 szeptembere és 2026 júliusa között zajló megelőző feltárásokat Marek Kalábek régész vezette. A szakemberek a csaknem hét kilométeres területen tizenkét feltételezett régészeti lelőhelyet erősítettek meg, Dluhonice területén pedig egy eddig ismeretlen helyszínt azonosítottak. A munkálatok során összesen 1879 települési objektumot, 65 csontvázas és hamvasztásos sírt tártak fel. A legkiterjedtebb leletanyag a Kokory melletti Podsedky lelőhelyen került elő, ahol önmagában 974 különböző korú régészeti jelenséget regisztráltak.
A legrégebbi jelentős emlékek az újkőkori vonaldíszes kerámia kultúrájához köthetők, amelyek mintegy hétezer évvel ezelőtt keletkeztek Kokory és Rokytnice térségében. Az ásatásokon hatalmas, akár harminchat méter hosszú faépítésű hosszúházak alaprajzait, tárológödröket és kemencéket tártak fel.
A Kr. e. 6. évezredben Közép-Európában megjelenő vonaldíszes kerámia kultúrája a kontinens első élelemtermelő, földműves társadalmait képviseli. Ezek a korai közösségek hozták létre a régió első állandó, agrártevékenységre épülő településhálózatait.
Ez is érdekelhet
A neolitikus lakóépületek mellett őskori temetők is előkerültek. Rokytnice határában a kutatók két kora bronzkori temetkezési helyet, valamint tizennyolc késő bronzkori hamvasztásos sírt vizsgáltak meg. Dluhonice területén a rézkori zsinegdíszes kerámia kultúrájához (Kr. e. 3. évezred) tartozó sírt is azonosítottak, amelyben agyagedényeket, egy rézékszert és egy kőeszközt találtak. Ez az időszak a fémművesség korai megjelenése miatt kiemelt jelentőséggel bír, bevezetve a későbbi bronzkori társadalmi és gazdasági változásokat.
A neolitikumtól a középkorig tartó megtelepedést dokumentáló terepi kutatás a nyár végén lezárult. A feltárt leletanyag az Olomouci Régészeti Központ laboratóriumaiban vár tisztításra, konzerválásra és tudományos feldolgozásra. A dokumentáció lezárultával az archeológiai emlékeket az olomouci regionális múzeum gyűjteményébe szállítják át. A szélesebb közönség október közepén egy nyilvános régészeti nap keretében ismerkedhet meg részletesen a térségben végzett leletmentés eredményeivel.
